Didaktika
Elméleti alapok a tanítás tanulásához
Melléklet
1. melléklet: Egyes tantárgyak tanításánál alkalmazott speciális stratégiák, módszerek, eljárásokTantárgy | Speciális módszerek | Digitális technológiával támogatott módszerek | Tanulás támogatása |
Megjegyzések |
Idegen nyelv | process writing, gap-filling, drillek | blog, podcastok, digitális portfólió, e-mail-levelezőtársak | reflektív napló | Nyelvtanítási stratégiák: Grammar-Translation Method – Nyelvtan-fordító módszer: A görög és latin nyelvek tanítására épülő módszer, amelynek középpontjában a nyelvtan deduktív úton történő elsajátítása áll. A szókincset magolással kell elsajátítani, a nyelvhasználatot nem gyakorolták. A fordítás és a nyelvtani gyakorlatok képezték az óra fő tevékenységeit. Direct Method – Direkt módszer. A 19. században alakult ki ez a módszer. Az órák már célnyelven folytak, ám az anyanyelv kizárása megnehezítette a magyarázatokat. A négy nyelvi készség fejlesztése állt a fókuszában, de igazi kommunikáció a gyakorlatok mechanizmusa miatt nem alakult ki. A módszer a fonetika tanítását helyezte középpontba. Audio-lingual Method – audiolingvális módszer. Az 50-es években terjedt el, alapját a strukturalista nyelvészet és a behaviorizmus pszichológiai irányzata képezik. A nyelv tanulásának lényege a szokások begyakorlásának folyamata. Nagyon fontosak a drillek és a megerősítések (szokáskondicionálás). Cognitive Code Approach – Kognitív módszer. Középpontjában a hibák megjelenésének fontossága áll. A tanítás során fontos a hibák leszűrése, a nyelv módosulását eredményező új, javított nyelvi térkép kialakítása. Communicative language teaching method – Kommunikatív szemléletű nyelvtanítás. Napjainkban széles körben alkalmazott módszer. Célja olyan emberek képzése, akik jól kommunikálnak idegen nyelven. Nagyon fontos a kommunikatív kompetencia fejlesztése, ami jelenti a nyelvi szabályok ismeretét és azt a tudást, amelynek birtokában a beszélő a helyzetnek megfelelően képes használni az adott kódokat. A 80-as évek közepétől mindez kiegészült a szociokulturális kompetencia fejlesztésének fontosságával (Van Ek, 1986). A cél a beszélt nyelv bemutatása autentikus helyzetekben. A tanórát a célnyelven vezeti a tanár. Mind a négy nyelvi készség fejlesztésre kell törekedni. A tanórán fontos a változatos módszerek alkalmazása és olyan szituációk kialakítása, amelyek a tanulókat beszédhelyzetbe hozzák. Alternatív módszerek: Suggestopedia – Humanisztikus módszer. Silent way – Csendes módszer Community language learning – Közösségi nyelvtanulás Total Physical Response – Teljes fizikai válasz. Ezek a módszerek nem terjedtek el, de a nyelvtanuló középpontba helyezésével alternatív technikákat mutatnak fel a nyelvtanítás folyamatában (Bárdos, 2000). Content-based Instruction: A nyelvtanítás központjában egy téma áll, amely lehet bármely, a tanulók érdeklődését felkeltő téma (komoly tudományos, de népszerű hétköznapi témák). A tanórán erről a témáról tanulnak a tanulók. Fontos a célnyelv használata a téma feldolgozása során. A módszer lényege, hogy az anyanyelv tanulásához hasonlóan valósuljon meg az idegennyelv tanulása. Task-based Language Teaching Method – Feladatalapú nyelvtanítás. A kommunikatív nyelvtanítás módszerének továbbfejlesztett változata. A tanulók a célnyelv segítségével olyan feladatokat hajtanak végre, amelyek a hétköznapi életben lehetséges valós helyzetekben megtörténő feladatok (látogatás orvosi rendelőben, interjúkészítés, ügyfélszolgálat felkeresése). Az értékeléskor a hangsúly a feladat végrehajtásán van és nem a nyelvi pontosságon. Paricipatory Approach – Participatórikus módszer. A nyelvtanítás Content-based Instruction továbbfejlesztett változata, amelynek lényege, hogy a diákok érdeklődésére építve társadalmi problémák kerülnek mint témák a nyelvtanítás fókuszába. Csoportos és osztálytevékenységek révén valósul meg a nyelvtanulás társadalmi problémák megoldását helyezve a tanítás központjába. Learning Strategy Training – A nyelvtanulási stratégiák tanításának módszere. Középpontjában a tanuló támogatása áll arra vonatkozóan, hogy a számára eredményes nyelvtanulási stratégiákat sikeresen elsajátítsa és alkalmazza. Ehhez nagyon fontos a saját eddig alkalmazott tanulási stratégiák feltárása, új, a tanuló tanulási stílusához illeszkedő stratégiák módszerek elsajátítása. Fontos lépései a feladat értelmezése, célok meghatározása, megfelelő nyelvtanulási stratégia kiválasztása, alkalmazása és a feladat végrehajtása után az alkalmazott stratégia értékelése. Cooperative Learning - Multiple Intelligence Methods Computer-assisted language learning (Larsen-Freeman & Anderson, 2011) |
Történelem | térképelemzés, forráselemzés, egyéni történetmesélés, kvalitatív kutatás (ez már stratégia), kihangosítás, állókép kihangosított gondolattal, bírósági tárgyalás, tablókészítés, képzeletbeli interjú elkészítése, játékfilmek, történelmi játékfilmek beemelése a történelemtanításba, egyéni gyűjtőmunka | weboldalkészítés, digitális idővonal, digitális adatbázis használata forráselemzéshez és szemléltetéshez | ||
Irodalom | irányított fogalmazás, mentális modellezés, olvasói műhelymunka | TECHNIKÁK: akadémikus vita, disputa, érvek kártyán, konstruktív vita, sarkok, vitaháló | ||
állóképek, belsőhangok, pletykajáték, szerepháló, jelmezterv/színpadterv készítése, túlvilági randevú | ||||
kreatív írás (RAFT), írás saját magunk számára, írószeminárium, jelentés írása különféle források alapján, kockázás, levelezés irodalmi művekről, ötsoros, rövid esszé | ||||
grafikai szervező: fogalom- és szemponttáblázat, fürtábra, gondolattérkép, halmazábra (venn diagram), jellemtérkép, mese- vagy történettáblázat, történetpiramis, T-táblázat, Tudom–Tudni akarom–Megtanulom | ||||
olvasásértés: idézetkártya, jelölés (INSERT), jóslás, kérdezzük a szerzőt, könyvismertetés, olvasónapló, összekevert sorrend, reciprok tanítás, találós kérdések, vak kéz, villamosszék | ||||
megbeszélés: eszmecsere, háromlépéses interjú, irodalmi körök, kerekasztal-körforgó, névlánc, utolsó szó joga, vándorló csoportok | ||||
Testnevelés |
próbák, versenyek (sor, váltó), verseny edzések | |||
Matematika | kvíz, poszter, tanulás állomásokon vagy tanuló kör, Mi vagyok én? | |||
Fizika | ötletroham, döntésfa, jövőkerék, szakértői csoport, esettanulmány-módszer, esettanulmány-kísérletezés, megfigyelés egyéni munkában, feladatmegoldás | videókísérletek, videófelvételek számítógépes kiértékelése, Webcam laboratory program alkalmazása, magyar fejlesztésű kvantitatív mozgásszimuláló program alkalmazása, Audacity-akusztikus mérőprogram alkalmazása | ||
Kémia | induktív gondolkodásmóddal vezetett tanulókísérlet, deduktív gondolkodásmóddal vezetett tanári demonstrációs kísérlet, ötletroham, szóforgó, kerekasztal, csoportforgó-csoportszóforgó, ablak, ellenőrzés értékelés módszerei: diákkvartett, ellenőrzés párban, forgószínpad feladatlapokkal, kooperatív módszerek: Én kérdezem – Te írd – Ő mondja, korrektúrázott folyamatábra-elemzés kooperatív csoportmunkában, magyarázatevolúciós módszer, Think-pair-share módszer, új játékok tervezése | mérési adatgyűjtők használata, számítógépes molekulamodellek, adatböngészés, prezentációkészítés, m-learning és blogok | ||
Földrajz |
helyzetgyakorlatok, beszélgetés | |||
Ének-zene |
aktív zenetanulás: irányított, zenét követő mozgás és improvizált szabad mozgás, kreatív, énekes-mozgásos játékok, dinamikus énekzene-tanulás | |||
Rajz és vizuális kultúra | modellezés, tervezés | programozott utasítás |
||
Minden tantárgynál | kifordított osztályterem, kész példák (worked examples) bemutatása, lépésről lépésre előadás formában, szókratészi kérdések (felépített kérdésrendszer) |
interaktív előadás (szavazórendszerek) |
Tartalomjegyzék
- Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához
- Impresszum
- Előszó
- I. fejezet. A tanítás-tanulás értelmezésének történeti paradigmái, paradigmaváltásai
- A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- A megszülető pedagógiai diszciplína didaktikai koncepciója
- A didaktika hazai hagyományainak néhány csúcspontját alkotó iránya a 20. században
- A didaktika differenciálódására, integrálódására ható irányzatok
- Elmélet kontra gyakorlat
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
- II. fejezet. Oktatás és társadalom
- Bevezetés
- Kihívások
- Esélyegyenlőtlenségek a tanulás-tanítás folyamataiban
- Az adaptív pedagógiai elmélet érvényesíthetősége az oktatásban
- Szelekció a közoktatásban
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- III. fejezet. A tanulás
- IV. fejezet. A tanuló
- V. fejezet. A tehetséges gyermek, tanuló
- VI. fejezet. A sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában
- Az integráció/inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- Az integrált/inkluzív oktatás előnyei, lehetséges nehézségek és ezek összefüggései a feltételekkel
- Az integrált/inkluzív nevelés gyakorlati megvalósulása hazánkban
- A speciális szükségletek figyelembevételével szervezett tanulás
- Az egyes SNI-csoportok legfontosabb jellemzői a tanulás szempontjából
- A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának jogszabályi háttere
- A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget mutató gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának tartalmi szabályozása
- A gyógypedagógiai támogatás formái és lehetőségei, a többségi pedagógusok és a gyógypedagógusok együttműködésének szükségessége
- Differenciált tervezés – egyénre szabott értékelés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1.sz. melléklet: Tematikus terv és Egyéni fejlesztési terv minta
- Az integráció/inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- VII. fejezet. Fokozott figyelmet érdemlő tanulói csoportok nevelése, oktatása
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak
- A társadalom fejlődésének a fázisai és az oktatás
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportokhoz kapcsolódó méltányosság értelmezése
- A társadalmi egyenlőtlenség megjelenése a magyar közoktatásban
- A fokozott figyelmet érdemlők iskolába lépés előtti gondozása, felzárkóztatása
- A szegregáció kialakulásának módozatai és hatása a nevelésre és oktatásra
- A pedagógus kompetenciái a fokozott figyelmet érdemlő tanulók megsegítéséhez
- Összefoglaló gondolatok
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1. melléklet: Hazai kiemelt jó példák – a méltányoság megteremtését célzó nevelés-oktatást folytató intézmények
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak
- VIII. fejezet. A pedagógus
- IX. fejezet. Az oktatás célrendszere
- X. fejezet. Az oktatás tartalma
- XI. fejezet. A tenterv
- Bevezetés
- Tantervi rendszer Magyarországon a 2020-as évek elején
- A tantervek változásai
- A változásokról általában
- A nem szabályozó típusú tantervek létrejötte
- Hogyan hatnak a pedagógiai kultúra jelentős átalakulási folyamatai a tantervekre – és fordítva?
- A normativitás és az indoktrináció kérdése
- Mennyire legyen részletes a tanterv?
- A részletezettség tétje
- A tantervek részletezettségének alakulása Magyarországon a 20. század második felében és a 21. század elején
- A kétféle tantervfejlesztési megoldás összehasonlítása
- A személyre szóló, differenciált fejlesztéshez való viszony
- Az innováció lehetőségei a két paradigma esetén
- Az esélyegyenlőtlenség kialakulásának megelőzésében betöltött szerep
- A túlterhelés kérdése
- A részletezettség tétje
- A változásokról általában
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- XII. fejezet. Az oktatás folyamata
- XIII. fejezet. Az oktatás szervezeti keretei és formái
- XIV. fejezet. Az oktatás szervezési módjai/munkaformái
- XV. fejezet. Az oktatás stratégiái
- Az oktatási stratégiák csoportosítása
- Célközpontú stratégiák
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
- Készségtanítás (fejlesztés) direkt oktatás segítségével
- Felfedezéses tanítás
- Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportoknak (DFHT)- Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Tanulásistratégia-tanítás/vagy Tanulástanítás stratégiái
- A projekt mint oktatási stratégia
- Kutatásalapú tanítás
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Szabályozáselméleti stratégiák
- Célközpontú stratégiák
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatási stratégiák csoportosítása
- XVI. fejezet. Az oktatás módszerei
- Az oktatási módszerek értelmezése
- Az oktatási módszerek csoportosítása, osztályozása
- Az oktatási módszerek
- Az előadás
- A magyarázat
- A célok megfogalmazása
- A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele
- A példák kiválasztása és alkalmazása
- A magyarázat logikus felépítése, magyarázó szavak, szerkezetek alkalmazása
- Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata
- A kérdések feltétele
- Audovizuális, digitális és demonstrációs eszközök alkalmazása (szemléltetés)
- Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása
- A célok megfogalmazása
- Az elbeszélés
- A történetmesélés
- A tanulók kiselőadásai
- A megbeszélés
- A vita
- A szemléltetés
- A munkáltató módszer
- A tanulási szerződés
- A kooperatív oktatási módszer
- A szimuláció, a szerepjáték, a dráma és a játék
- A tanulmányi kirándulás
- A házi feladat
- Az előadás
- A módszerek kiválasztása
- A pedagógusok által alkalmazott módszerek a kutatások tükrében
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1. melléklet: Egyes tantárgyak tanításánál alkalmazott speciális stratégiák, módszerek, eljárások
- Az oktatási módszerek értelmezése
- XVII. fejezet. Az oktatás eszközei és digitális technikái
- A taneszközök fejlődése
- A taneszközök nemzedékbe sorolása, csoportosítása és használatuk alapelvei
- A digitalizáció hatásának bemutatása
- A taneszközök és a digitális alkalmazások kiválasztása
- A digitalizációra épülő stratégiák: a fordított osztályterem, a játékosítás, a digitális történetmesélés
- Összegzés
- Linkek
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVIII. fejezet. A tanulási környezet
- Miért fontos a tanulási környezet?
- Hogyan értelmezzük a tanulási környezet fogalmát?
- A tanulási környezet értelmezésének változásai
- Tanulás és tanulási környezet
- Tanulási tevékenységek és tanulási környezetek
- A tanulási környezet tervezésének, fejlesztésének és vizsgálatának lehetőségei
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Miért fontos a tanulási környezet?
- XIX. fejezet. A pedagógiai értékelés
- Az értékelés humánökológiai szempontú megközelítése
- Osztálytermi értékelés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1. melléklet: Módszerleírások
- XX. fejezet. Az oktatómunka tervezése
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- Az oktatástervezés intézményi szintjei. A pedagógus tervezési feladatai
- Sajátos alternatív tervezési folyamat, a távoktatás/online oktatás tervezése
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- XXI. fejezet. A kezdő pedagógus
- XXII. fejezet. Pedagógusok kutatásmódszertani kultúrája
- A kutatótanári felfogás megjelenése és terjedése
- Pedagógusok kutatásmódszertani ismeretei és attitűdjei
- A szakirodalom forrásai, műfajai és feldolgozása
- Egy tipikus folyóiratcikk szerkezeti és tartalmi elemei
- A kutatótanári attitűd és a leggyakoribb adatgyűjtési és adatfeldolgozási lehetőségek
- Kutatásetikai tudnivalók
- Néhány szó a „nyílt tudomány” eszméjéről
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A kutatótanári felfogás megjelenése és terjedése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 721 1
A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-didaktika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero