search

4. ábra. A kommunikáció tényezői

Az ábra szimbólumai az alábbiak szerint értelmezendők:

KSz: kommunikációs szituáció; a két oldalt egybefogó vonal szaggatottsága arra utal, hogy a szituáció két összetevőjének nem fontos azonos időben és azonos helyen egymással összekapcsoltnak lennie;

KA és KB: a közlő és a befogadó szerepét betöltő két kommunikáló fél;

TA: az a téma, amelyről KA intenciója és meggyőződése szerint kommunikál;

ΣA: a KA (közlő) által létrehozott nyelvi objektum mint komplex jel;

ΣB: a KA (közlő) által létrehozott nyelvi objektum mint komplex jel KB (befogadó) által történő rekonstrukciója, azaz az ΣA vehikulumához KB által rendelt interpretáció;

TB: az a téma, amelyről KB (befogadó) meggyőződése szerint az ΣB (az alkotott fizikai megjelenési forma rekonstrukciója) alapján KA (közlő) kommunikál.

Tartalomjegyzék

• A szemiotikai textológia hozadéka a szövegek jelentésreprezentációjában
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. A szemiotikai textológia kialakulása és fejlődése
  • 2.1. A szövegtani gondolkodás forrásairól, fő irányairól
  • 2.2. A szemiotikai textológia megalapozása
  • 2.3. A szemiotikai textológia fejlődése: a jelhasználói mentális működés szerepének változása a szövegjelentés leírásában
  • 2.4. A szemiotikai textológia szerepe a szövegtani diskurzusban
  • 2.5. A szemiotikai textológia kialakulásának és fejlődésének dokumentációi
• chevron_right3. A szemiotikai textológia elmélete és részrendszerei
  • 3.1. A szemiotikai textológiai jelfogalom
  • 3.2. A szöveg fogalmának szemiotikai textológiai meghatározása
  • 3.3. A multimediális kommunikátumok szemiotikai textológiai megközelítése
  • chevron_right3.4. A kommunikáció szemiotikai textológiai modellje
    • 3.4.1. A pragmatika státusa a szemiotikai textológiában
    • 3.4.2. Interpretációs bázisok és interpretációtípusok
    • 3.4.3. Az interpretáció jellemzőinek hatása a konstringenciaítélet státusára
    • 3.4.4. A logikai műveletek szerepe a jelentésreprezentációban
    • 3.4.5. A világalkotó tényezők szerepe a jelentésreprezentációban
  • chevron_right3.5. A szövegjelentés szemiotikai textológiai reprezentációjának alapkategóriái
    • 3.5.1. A szöveg jelentéssíkjainak rendszere
    • 3.5.2. A kognitív szemantikai és a szemiotikai textológiai jelentésszemlélet közötti összefüggések
    • 3.5.3. A szövegösszefüggés szemiotikai textológiai reprezentációja
    • 3.5.4. A szövegorganizáció mintázatainak rendszere
    • 3.5.5. A jelentésreprezentáció kanonikus nyelvéről
• chevron_right4. Szemiotikai textológiai esettanulmányok
  • chevron_right4.1. Előtérben a konstringencia
    • chevron_right4.1.1. Konstringencia és multimedialitás
      • 4.1.1.1. A reklám műfajspecifikus jellemzői
      • 4.1.1.2. A reklám verbális médiumának elemzése
      • 4.1.1.3. A reklám képi médiumának elemzése
      • 4.1.1.4. A reklám verbális és képi médiumának összefüggései
      • 4.1.1.5. Kitekintés – az ikonológia felé
    • chevron_right4.1.2. Konstringencia és tematikus progresszió
      • 4.1.2.1. A tematikus progresszióról
      • 4.1.2.2. A konstringenciáról
      • 4.1.2.3. Néhány következtetés a konstringencia és a tematikus progresszió összefüggéséről
  • chevron_right4.2. Előtérben a szöveg nyelvi szerveződése
    • chevron_right4.2.1. Egy szócikk jelentés-összefüggésének reprezentációja
      • 4.2.1.1. Példa a szöveg vehikulumából kiinduló, explicitségre törekvő kanonikus jelentésreprezentációra
      • 4.2.1.2. Következtetések a kanonikus korreferenciaelemzés alapján
    • chevron_right4.2.2. A szövegértelem poliglott megközelítése
      • 4.2.2.1. A szöveg szintjeiről általánosságban
      • 4.2.2.2. A mikroszintű kapcsolóelemek elemzése
      • 4.2.2.3. A mezoszintű kapcsolóelemek elemzése
      • 4.2.2.4. A makroszint vizsgálata
      • 4.2.2.5. Szövegtipológiai tanulságok
  • chevron_right4.3. Előtérben a háttértudás
    • chevron_right4.3.1. A kompozíció és a tudáskeretek szövegbeli szerveződésének összefüggése
      • 4.3.1.1. A tudáskeret és a szövegjelentés kapcsolata
      • 4.3.1.2. A szövegrészlet horizontális kompozíciós organizációja
      • 4.3.1.3. A szövegrészlet vertikális kompozíciós organizációja
      • 4.3.1.4. Következtetések a szövegkompozíció és a tudáskeret összefüggése alapján
    • chevron_right4.3.2. A forgatókönyv-elemzés mint lehetséges támpont a szövegtípusok jellemzésében
      • chevron_right4.3.2.1. A forgatókönyvelemek elrendezése
        • 4.3.2.1.1. Rögzített lineáris struktúrájú forgatókönyvek
        • 4.3.2.1.2. Szabad lineáris elrendezésű forgatókönyvek
      • 4.3.2.2. Megjegyzések a forgatókönyv és a szövegtípus kapcsolatáról
  • chevron_right4.4. Előtérben a szöveg organizációja
    • chevron_right4.4.1. A szövegmondat kompozicionális organizációja
      • 4.4.1.1. A szövegmondat globális szemi-formális reprezentációja
      • 4.4.1.2. A szövegmondat kanonikus reprezentációja
      • 4.4.1.3. Következtetések a szövegmondat-organizáció reprezentációja kapcsán
    • chevron_right4.4.2. A bekezdésnyi szöveg kompozíciója mint műfaji sajátosság
      • 4.4.2.1. A bekezdés mint rövidszöveg(műfaj)
      • 4.4.2.2. A bekezdésről a kogníció felől közelítve
      • 4.4.2.3. A bekezdésről a kompozíció felől közelítve
      • 4.4.2.4. A kompozíció és a szövegértelem összefüggéséről
      • 4.4.2.5. A bekezdések tipológiai megközelítésének egyéb lehetőségei
  • chevron_right4.5. Előtérben a sajátos nyelvi, kommunikációs, illetve mentális működés problematikája
    • chevron_right4.5.1. A szövegösszefüggés és a kommunikációtényezők vizsgálatának szerepe a szövegszerűtlenség jellemzésében
      • 4.5.1.1. A vehikulumhoz és a relátumhoz rendelhető tényállás töredezettsége mint textualitás ellen ható tényező
      • 4.5.1.2. A figura és a notáció hatása az értelmezésre
      • 4.5.1.3. A relátummal kapcsolatba hozható értelem kiemelt szerepe a befogadói jelentésreprezentációban
    • chevron_right4.5.2. A sajátos mentális működés hatása a jelentésreprezentációra
      • 4.5.2.1. A félreértésről komplex megközelítésben
      • chevron_right4.5.2.2. A félreértés autizmusspektrum-zavarra jellemző hátteréről
        • 4.5.2.2.1. Az autizmus jellemzőiről általánosságban
        • 4.5.2.2.2. Az autizmus nyelvi és nyelvhasználattal kapcsolatos jellegzetességei
      • 4.5.2.3. Egy nyelvi-kommunikációs félreértés kognitív nyelvészeti, kognitív pszichológiai és szemiotikai textológiai magyarázata
      • 4.5.2.4. Egy lehorgonyzást támogató stratégia Asperger-szindrómában
    • chevron_right4.5.3. A szemiotikai textológiai jelentésreprezentáció lehetőségei a sajátos nyelvi, kommunikációs, illetve mentális működés problematikájának vizsgálatában
      • 4.5.3.1. A szövegszerűtlenség szemiotikai textológiai megközelítéséről
      • 4.5.3.2. A nyelvi kommunikáció sajátos mentális hátterének szemiotikai textológiai megközelítéséről
• chevron_right5. Összegzés: a szemiotikai textológia elméletének fő pillérei, feladatok, kutatási lehetőségek
  • 5.1. Más tudományokkal együttműködő kommunikátumtan
  • 5.2. Kogníción alapuló és pragmatikai meghatározottságú szövegmegközelítés
  • 5.3. A valóságreprezentáció státusa
  • 5.4. A jel komplex modellje
  • 5.5. A multimedialitás státusa
  • 5.6. A szövegorganizáció státusa
  • 5.7. A konstringencia státusa
  • 5.8. A pragmatika státusa
  • 5.9. Az interpretáció- és a tudásbázisok tipológiája
  • 5.10. A logika szerepe a jelentésreprezentációban
  • 5.11. A szemiotikai textológia mint alkalmazott tudomány
  • 5.12. A szemiotikai textológia mint egy studium generale lehetséges eleme
• Irodalomjegyzék
• Az elemzett szövegek forrásai

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 689 4

A szemiotikai textológia szemléletének hatása lényeges mind a szövegtani diskurzusban, mind pedig a szövegek jelentésvizsgálatának alakulásában; az utóbbi néhány évtizedben fontos csatornája lett a szövegekkel foglalkozó nemzetközi tudományosság kínálta ismereteknek. A kötetben a szerző azokat az elméleti és gyakorlati eredményeket tekinti át, amelyek értékes tartalommal járulnak hozzá a szövegjelentéssel foglalkozó kutatásokhoz. A szemiotikai textológia érdemei között kiemelendő a szövegmegközelítés tudományos szemléletének kitágítása, a hagyományosnak nevezhető nézőpontok multidiszciplináris kontextusba terelése, és ezek következményeként indirekt késztetés a meglévő szövegtani definíciók átgondolására, a szövegkutatás módszereinek fejlesztésére. A szerző az elméleti okfejtéssel és az esettanulmányokkal ahhoz törekszik hozzájárulni, hogy minél egyszerűbben és konkrétabban láthatóvá váljon a szemiotikai textológia terminológiai újításainak, elméleti keretének, valamint elemző apparátusának hatékonysága a szövegprodukció és -percepció jellemzésében, valamint magának a szövegnek a vizsgálatában, elsősorban a szöveg jelentésének reprezentációjában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dobi-a-szemiotikai-textologia-hozadeka-a-szovegek-jelentesreprezentaciojaban//