Tartalomjegyzék

• A magyar energiaszektor tanulságai
• Impresszum
• I. Előszó
• II. Bevezetés
• chevron_rightIII. A piac és a szabályozás fejlődése
  • 1. Áttérés egy új korba
  • chevron_right2. Az első energetikai kódexek és a privatizáció
    • 2.1. Az 1995-ös Árrendelet meghatározott egy árképletet, de nem garantált profitot
    • 2.2. A privatizáció eredménye
  • 3. A következő a villamosenergia-szektor
  • chevron_right4. Szabályozott piac – kettős piac – szabadpiac
    • 4.1. Iparági fejlemények
    • 4.2. Az 1994. évi GET szerinti árak működésben
    • 4.3. Magyarország bevezeti a kettős piacot
    • 4.4. A HTM-árképzés kérdése
    • 4.5. Az EU-ban
  • 5. A teljes piacnyitás
  • 6. A HTM-ek vége
  • chevron_right7. Magyarország válságban
    • 7.1. Elosztói és ESZ-árrendeletek a 2008. évi GET alatt
    • 7.2. A Gazprom árai emelkedtek, miközben a világpiaci gázárak csökkentek
  • 8. Változások 2010-től
  • chevron_right9. Beavatkozás és reform a földgáz- és villamosenergia-piacokon
    • 9.1. Az ármoratórium
    • chevron_right9.2. Ideiglenes szabályozás és reformok
      • (a) A 2011-es események
      • (b) A 2012-es események
    • 9.3. Az első egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
    • chevron_right9.4. A második egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
      • (a) A MEH változó jogi státusza komplex hálózatos megközelítésben: tanulságok nem csak jogászoknak
      • (b) Rezsicsökkentés törvény
    • 9.5. A harmadik egyetemes szolgáltatói tarifacsökkentés
  • chevron_right10. Az állami beavatkozások társadalmi-gazdasági hatásai
    • 10.1. A lakossági energiafelhasználás trendjei
    • 10.2. Lakossági földgázfelhasználási keretek
    • 10.3. Lakosság földgáz-árrugalmassága
    • 10.4. Lakossági villamosenergia-felhasználási keretek
    • 10.5. A lakosság árrugalmassága a villamosenergia-fogyasztásban
    • 10.6. Az energiára fordított költségek összehasonlítása a 2010 utáni időszakban
    • 10.7. Az állami beavatkozás társadalmi-gazdasági mérlege
  • 11. A magyar szabályozási keretrendszer 2017-ből
• chevron_rightIV. A befektetővédelem kérdései
  • 1. Befektetővédelem általánosságban
  • 2. A kisajátítási vonatkozású fejlődő joggyakorlat
  • 3. A FET-vonatkozású fejlődő joggyakorlat
  • 4. Kisajátítással kapcsolatos lehetséges kérdések a magyar földgáz- és villamosenergia-szabályozásban
  • chevron_right5. Magyarország által az energiaszektor problémáinak kezelésére alkalmazott intézkedések a FET standard tükrében
    • chevron_right5.1. A magyarországi intézkedések nem hiúsították meg a jogos várakozásokat
      • (a) A jogos várakozások fennállásának igazolására vonatkozó bizonyítási teher
      • (b) Lehetséges magyarországi iparági várakozások
      • (c) Az argentin válsággal kapcsolatos ügyek
    • 5.2. Magyarországnak a Világválságra, illetve a Gázárválságra tett intézkedései, valamint a HTM-el összefüggő intézkedések mögött húzódó indokok
    • chevron_right5.3. Magyarország energiaipari intézkedéseinek átláthatósága és a megfelelő eljárás kérdése
      • (a) Átláthatósági követelmények az ECT alatt
      • (b) Magyarország intézkedései nyilvánosságának és félreérthetetlenségének kérdése
  • chevron_right6. Az ECT 10. cikk (1) bekezdésébe ütköző indokolatlan vagy megkülönböztető jellegű eszközök
    • 6.1. A Magyar Államnak a Gázárválság kezelésére, illetve a régi típusú erőművi HTM-ek megszüntetésére irányuló intézkedései nem diszkriminatívak csak azért, mert azok olyan szektort érintettek, melyeket külföldi befektetések domináltak
    • 6.2. Diszkrimináció a túlzott erőművi profittal kapcsolatos terhek, illetve Gázárválság következményeivel kapcsolatos terhek megosztása fényében
  • chevron_right7. Az ECT 10. cikkének (12) bekezdésében meghatározott „hatékony eszközök” biztosítása
    • 7.1. Az ECT 10. cikk (12) bekezdése nem teremt keresetindítási jogalapot, vagy garantálja a befektetők lehetőségét, hogy specifikus keresetekkel léphessenek fel
    • 7.2. Az „elszigetelt” ármegállapítási döntések jogorvoslata
    • 7.3. Magyarországnak az ármegállapítással kapcsolatos jogorvoslati korlátozásai az Alkotmánybíróság vonatkozásában
    • 7.4. Beavatkozott-e Magyarország az „igazságszolgáltatásba”?
  • 8. A magyar HTM-vonatkozású befektetővédelmi viták
  • 9. Az összegszerűsítés problematikája
• chevron_rightV. A jövő útjain
  • chevron_right1. Az Európai Unió energetikai szabályozási irányvonalai és az új energiastratégia Magyarországon
    • 1.1. A 2030-as klíma- és energiapolitikai keret
    • 1.2. Az Energiaunióról szóló keretterv
    • 1.3. Tiszta energiát minden európainak
    • 1.4. Az európai zöld megállapodás és a Fit for 55
    • chevron_right1.5. Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve és az új Energiastratégia
      • (a) Energiabiztonság, szolidaritás, bizalom
      • (b) Teljesen integrált európai energiapiac
      • (c) A kereslet csökkentését elősegítő energiahatékonyság
      • (d) A gazdaság dekarbonizációja
      • (e) Villamos energia
      • (f) Hűtés-fűtés
      • (g) Közlekedés
      • (h) Kutatás, innováció és versenyképesség
  • 2. Achmea és Vattenfall: A befektetővédelem változó útja
• VI. Tanulságok
• VII. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 764 8

A könyv iparági, energiapolitikai és szabályozástörténeti, mely a privatizációtól a 2018–2019-ig terjedő nagy időszak tanulságait vonja le a magyar energiaszektorban elsősorban jogi (energiajogi, nemzetközi jogi), emellett pedig közgazdaságtani és társadalmi-szociológiai szempontok alapján, ezek egyidejű, interdiszciplináris bemutatásával.

Ennek során arra az alapvető kérdésre keresi a választ, hogy mi az állam és mi a piac helye, szerepe az energiaszektorban, hol húzódik a határuk, illetve hol van a köz- és magánszektor helyes egyensúlya.

A könyv egyrészt kordokumentum, hiszen a hazai energiaszektorról szabályozási oldalról nem jelent még meg átfogó könyv, pláne olyan, amely az energiaszektoron keresztül, de az energiaszektoron túl ható konzekvenciákkal mutatja be hazánk elmúlt harminc évének küzdelmeit, irányait. Másrészt az energiaszektor aktuális és örök kérdéseit is vizsgálja a szűk hazai horizonton túl, és ezeket a tanulságokat tárja most a szélesebb olvasóközönség elé. Ezek az energiaszektorokban a hosszú távú szerződésektől a hatósági árak kérdésén át a közművek szabályozásáig mindig és mindenhol fontos dilemmák és tanulságok. Harmadrészt a feldolgozott nagyszámú jogesettel, választottbírósági ügy feldolgozásával és értő bemutatásával az iparági fókuszon túlterjedő, egyetemes tanulságokkal is foglalkozik, így az állami beavatkozás feltételeit, az állam és piac határait keresi a könyv.

A kötet e hármas fókusz szerint elvégzett elemzésével egy olyan interdiszciplináris hasznos horizontot kíván megnyitni, mely hasznos tanulságokkal szolgál a jogalkotástól az államigazgatáson át a cégvezetésig: egyszerre tudományos és praktikus ismereteket is nyújtva a közszféra és magánszféra határairól, a magunk mögött hagyott közel három évtized energetikai eseményeiről és kiérlelt szempontjairól, ezáltal a legújabb idők teljesen új kihívásaihoz, dilemmáihoz is jelentős muníciót nyújtva.

Hivatkozás: https://mersz.hu/ratky-toth-a-magyar-energiaszektor-tanulsagai//