Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Morfológia

A magyar nyelv gazdag morfoszintaktikai eszköztárral rendelkezik (lásd a 3. fejezetet). Az ilyen nyelvek érdekes felismerésekre adnak lehetőségeket az afáziás korlátozottságokkal kapcsolatban. MacWhinney–Osman-Sági–Slobin (1991) például magyar és török afáziásoknál vizsgálták a tárgyeset-jelölők használatát mondatinterpretációs feladatokban. Azt találták, hogy a tárgyrag mint értelmezési támpont felhasználhatósága afáziásoknál erősen romlik. A magyar Broca- és Wernicke-afáziásoknál az esetjelölő – amely a vizsgált nyelvben kulcsfontosságú mondatanalizálási eszköz – sokkal inkább sérült volt, mint a vizsgált angol betegek esetében az angol nyelvtanon belül hasonló fontosságú szórendi információ. Az esetjelölők használata magyar és török afáziások esetén erősen lecsökkent. Amikor az esetjelölő nem volt visszanyerhető az afáziások számára, akkor a magyar vizsgálati személyek az főnév-ige-főnév sorrendet tartalmazó mondatokra egyértelműen alany-ige-tárgy interpretációt adtak, míg az ige-főnév-főnév sorrendet tartalmazó mondatokra, ahol az első főnév ’nem élő’ jegyű volt, az ige-tárgy-alany értelmezést adták.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave