Az öngyilkosság-kutatás harminc Éve Magyarországon: bibliometriai elemzés

Thirty Years of Suicide Research in Hungary: A Bibliometric Analysis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bérdi Márk

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Alapítvány az Öngyilkosság Ellen, Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztály, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A jelen tanulmány célja az 1992 és 2021 között, legalább egy magyar szerző részvételével megjelent öngyilkosság-kutatással kapcsolatos publikációk kvantitatív elemzése. A Scopus adatbázisa alapján összesen 426 publikáció volt azonosítható. A tanulmányok száma a vizsgált három évtized alatt 5,8-szorosára nőtt. A tanulmányok számának duplázódási ideje 9,6 év. A szerzők kapcsolati hálózatában öt nagyobb és öt kisebb klaszter azonosítható, amelyek az ismert hazai szuicidológiai kutatócsoportokat reprezentálják. Az egy tanulmány szerzőinek átlagos száma a vizsgált időszak során jelentősen nőtt. Egy jövőbeli bibliometriai kutatás fókusza, külföldi adatbázisok felhasználása mellett, magyar adatbázis (például MATARKA, MTMT) segítségével egy szélesebb idői intervallum elemzése lehetne.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

The primary objective of the present study is the quantitative analysis of publications in suicide research between 1992 and 2021 with at least one Hungarian author. A total number of 426 documents were identified in Scopus’ database. The number of publications during the three decades showed a 5,8-fold growth. The doubling time of papers is 9,6 years. In the network of the authors, five smaller and five larger clusters can be specified, which are the representatives of Hungarian suicidology workgroups. The mean number of authors of a publication has increased remarkably during the thirty years. Along with large international databases, future bibliometric research should also use a Hungarian database (e.g. MATARKA and MTMT).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kulcsszavak: öngyilkosság-kutatás, öngyilkos viselkedés, bibliometria, magyar, hálózat
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Keywords: suicide research, suicide behavior, bibliometrics, Hungarian, network
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.8.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egy új tanulmány szerint (Lantos et al., 2021) bár hazánkban az utóbbi két és fél évtizedben jelentősen csökkent az öngyilkossági halálozások éves száma (1995 és 2017 között 36,7-ről 16,5-re esett vissza a szuicid ráta), még így is a nyolcadik halálok, s jóval az európai átlag fölött van (GBD 2019 Diseases and Injuries Collaborators, 2020). Az öngyilkosság multikauzális jellegéből fakadóan számos tudományterület (orvostudományok, pszichológia, neurobiológia, társadalomtudományok stb.), többféle módszertani (kvalitatív és kvantitatív) megközelítéssel foglalkozik a szuicid viselkedés jobb megértésével.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az 1980-as évek közepétől (Andorka et al., 1986), de leginkább az 1990-es évektől egyre kiemelkedőbb szerepet kapott hazánkban a tradicionálisan magas öngyilkossági számok mögött meghúzódó lehetséges pszichológiai és szociális tényezők (például Buda, 1997), Rihmer Zoltán és munkacsoportja révén pedig különösképpen a depresszió (Rihmer–Barsi, 1990; Rihmer et al., 1993) szerepének jobb megértése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

De vajon mekkora ez a tudásanyag? Hány publikáció alkotja ezt a bázist? Hány kutató, illetve iskola vagy műhely vesz részt ezekben a munkákban? Milyen dinamikai tényezők jellemzik az öngyilkosság kutatásának térképét?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Egészen a közelmúltig a szuicidológia nemzetközi szintű bibliometriai vizsgálatára kevés példa volt (Cardinal, 2008; Goldblatt et al., 2012). Az elmúlt évben azonban két tanulmány is született a témában (Astraud et al., 2021; Astraud–Jollant, 2021). Ezek azt támasztják alá, hogy nemcsak a pszichiátriai témákkal, de azon belül az öngyilkossággal foglalkozó publikációk száma is exponenciálisan növekszik. Francia–kanadai szerzők harminc év (1989–2018) nemzetközi (Astraud et al., 2021) és francia (Astraud–Jollant, 2021) publikációit elemezték bibliometriai módszerekkel. A nemzetközi vizsgálat 41 276 öngyilkos viselkedéssel foglalkozó tanulmányt talált. A vizsgált harminc év alatt a publikációk száma hatszorosára nőtt, és jelentős növekedés az új évezred első éveiben volt tapasztalható. A nemzetközi összesítésben a publikációk számát tekintve az első százban egy magyar szerző, Rihmer Zoltán szerepel, aki a publikációk és citációk számát tekintve is az első húsz között található. A részletes listát lásd Louis-Paul Astraud és munkatársai írásában (Astraud et al., 2021, supplementary table 5A).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hazai szinten az öngyilkosság témájának bibliometriai, tudománymetriai megközelítésű elemzésére – tudomásom szerint – még nem került sor. Jelen tanulmányban a legalább egy magyar szerző részvételével született szuicidológiai témájú publikációk elmúlt harminc évét (az 1992. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakot) elemzem kvantitatív módszerekkel.
 

1. Módszertan

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A dokumentumok számát illetően a legnagyobb folyóirat adatbázisok – Web of Science, Scopus, PubMed – mérete hasonló (Visser et al., 2021). A jelen kutatás esetében a Scopus adatbázisára esett a választás, mert ebben szerepel több olyan hazai folyóirat (például a Psychiatria Hungarica, az Akadémiai Kiadó folyóirata), amelyek az öngyilkosság-kutatás szempontjából relevánsak. Az öngyilkossággal kapcsolatos publikációk keresési algoritmusát az Astraud és munkatársai (Astraud et al., 2021; Astraud–Jollant, 2021) által közöltek alapján határoztam meg (részletes leírását lásd a Függelékben).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A vizsgált idői intervallum 1992. január 1. és 2021. december 31.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A fenti keresési algoritmust felhasználva a kapott eredményeket részben a Scopus saját elemző eszközével, részben pedig az SPSS Statistics 26 szoftverrel végeztem. A vizsgált publikációk idézeteit is elemeztem a 2022. február 28-i állás alapján.
 

2. Az eredmények bemutatása és értelmezése

 

2.1. A publikációk számának növekedése és a közlemények fajtái

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A vizsgált harminc évben összesen 426 szuicid témájú, magyar szerzők közreműködésével született közlemény jelent meg, összesen 162 szerző részvételével. A három évtized során jelentősen nőtt a publikációk száma (1. ábra). Az első öt évben (1992–1996) összesen 17 (évi átlag 7, SD = 3,4), az utolsó öt évben (2017–2021) összesen 99 (évi átlag = 19,8, SD = 4,8) közlemény jelent meg. E két időszak között tehát a publikációk száma 5,8-szorosára nőtt. Más pszichiátriai témájú publikációk növekedése ezen időszak alatt: depresszió 3,25-szörös, szorongás 6,2-szeres, skizofrénia 9-szeres, bipoláris zavar 11-szeres. Nemzetközi összehasonlításban pedig érdemes megjegyezni, hogy nagyjából ugyanezen időszak alatt (1989 vs. 2018) globálisan az endokrinológiában, az idegtudományban és a pszichiátriában 3-szoros, a pszichológiában 2,3-szoros, az onkológiában 6-szoros, a szuicidológiában pedig 6,1-szeres növekedés volt tapasztalható a publikációk számában (Astraud et al., 2021). A francia szuicidológiai témájú közlemények száma ugyanebben az időszakban 8,8-szorosára nőtt (Astraud–Jollant, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A 426 szuicidológia témájú publikáció közül 313 (73,5%) eredeti közlemény, 55 (12,9%) review tanulmány, 22 (5,2%) könyvfejezet és 15 (3,5%) levél1 (Függelék, 1. táblázat). A közlemények nyelve többségében angol (n = 317, 74,4%) és magyar (n = 92, 21,6%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az új évezred első éveiben – globális és francia szinten is – tapasztalható növekedésnek többféle lehetséges magyarázata képzelhető el (lásd az Összefoglalás részben). Gondolatébresztő, ha egy grafikonon ábrázoljuk a hazai befejezett öngyilkosságok és a szuicidológiai témájú magyar publikációk számának alakulását (1. ábra). 2005-ig a két trend ellentétesnek mondható: a publikációk száma nő, a szuicid számok csökkennek. A szuicidium csökkenése szignifikáns (Lantos et al., 2021), gyakorlatilag lineáris. A publikációk számának alakulása azonban nem egyenletes, a vizsgált három évtizedben nagyjából három szegmensre osztható: I. 1992–2002 között stagnálás, illetve enyhe emelkedés, II. 2002–2012 emelkedés (lásd a Függelék 1. ábráján látható grafikon középső, kiemelt részét), majd III. 2012-től egy visszaesés és egy „plató” tapasztalható.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1. ábra. A hazai öngyilkosságok és az öngyilkossággal kapcsolatos magyar publikációk számának alakulása 1992–2021 között (saját szerkesztés) (Megjegyzés: a tanulmány írása idejében a 2021-es szuicid adatok még nem álltak rendelkezésre.)
 

2.2. Növekedési ráta és duplázódási idő

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A relatív növekedési ráta (RGR) a tanulmányok számának növekedése egy adott időintervallumon belül, a duplázódási idő (Dt) a tanulmányok számának kétszereződéséhez szükséges idő. Az RGR és Dt kiszámításához használt képleteket a Függelék tartalmazza. A teljes vizsgált időszak átlag éves növekedése 28%, a duplázódási idő 9,6 év (lásd Függelék, 2. táblázat). Ez a növekedési ütem a tudományok összességében tapasztalható duplázódási időnek kevesebb mint a fele (Bornmann et al., 2021). A növekedés a vizsgált időszakban eltérő ütemű volt (lásd a Függelék 2/a és 2/b. ábráját).
 

2.3. Tudományterületek közötti eloszlás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Scopus adatbázisa a publikációkat témájuk szerint kategóriákba sorolja. Ez alapján az látható, hogy a közlemények jelentős része (lásd Függelék, 3. táblázat) a pszichiátria területéhez köthető (n = 369, 86,6%). Ezt követi a pszichológia (n = 148, 34, 7%), az idegtudomány (n = 67, 15,7%), a farmakológia és toxikológia (n = 44, 6,4%), valamint a társadalomtudományok (n = 17, 4%).
 

2.4. A publikációk eloszlása folyóiratok szerint

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A publikációk száma szerint az első tíz folyóirat tartalmazza az összes közlemény 42,3%-át, az első három a 27%-át. A tízes listában három magyar nyelvű folyóiratban összesen 87 tanulmány jelent meg, ami az elmúlt három évtized teljes publikációs volumenének a 20,4%-a (Függelék, 4. táblázat). A legtöbb tanulmány a Psychiatria Hungaricában (12%) és a rangos, angol nyelvű Journal of Affective Disordersben (10%) jelent meg.
 

2.5. Szuicidológia és más pszichiátriai területek

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Más, magyar vonatkozású pszichiátriai témájú közlemények számát összehasonlítva a szuicidológiával (Függelék, 3. ábra) az látszik, hogy a depresszió (n = 681) és a skizofrénia (n = 488) után az öngyilkos viselkedés áll a harmadik helyen (n = 426), ezt követi a szorongás (n = 242), a bipoláris zavar (n = 199) és az evészavar (n = 84). Az egyes területek azonban – közleményszám tekintetében – eltérő ütemben fejlődtek. Ha a szuicidológia növekedését (5,8-szoros, p = ,000) összehasonlítjuk a fenti területek növekedési ütemével, akkor az látszik, hogy a bipoláris zavarral, a skizofréfniával, a szorongással és a depresszióval foglalkozó tanulmányok növekedési üteme rendre 11-szeres (nem szignifikáns), 9-szeres (nem szignifikáns), 6,2-szeres (p = ,009) és 3,25-szoros (nem szignifikáns).
 

2.6. Affiliációk eloszlása és a szerzők közötti kapcsolati háló

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A közlemények 52%-ában a Semmelweis Egyetem2, 21%-ában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, 15%-ában pedig a Pécsi Tudományegyetem kutatói voltak a szerzők vagy társszerzők (Függelék, 5. táblázat). A 426 tanulmányban magyar szerzők 58 ország szerzőivel kollaboráltak (lásd a Függelék 6. táblázatát és 4. ábráját). A vizsgált tanulmányok szerzőinek nemzetközi összetételéből az látszik, hogy a magyarok leggyakrabban amerikai (n = 105, 24,65%), olasz (n = 80, 18,78%), német (n = 60, 14,08%), ír (n = 49, 11,50%) és svéd (n = 45, 10,56%) kutatókkal dolgoztak együtt. A már idézett francia vizsgálatban (Astraud–Jollant, 2021) jóval magasabb volt a csak francia szerzős tanulmányok aránya: a leggyakoribb együttműködés a francia mintában is amerikai szerzőkkel volt, de ott ez az arány az összes publikációnak csak a 12,8%-a.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Scopus adatbázisa alapján a publikációk szerzőinek együttműködése a VOSviewer szoftver segítségével vizualizálható is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

2. ábra. Társszerzőségek kapcsolati hálója az idézettségek alapján (426 közlemény, 1992–2021 között) A körök mérete az idézettségek számával arányos (és nem a publikációk számával). A szerzőket (csomópontokat) összekötő vonalak vastagsága arányos a közös publikációk számával. A minimum öt publikációval rendelkező szerzők kerültek az ábrára. Összesen 10 klaszter van, és a szerzők között 792 kapcsolat. Az ábra a VOSviewerrel készült (Copyright© 2019 Centre for Science and Technology Studies, Leiden University, Hollandia) (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A 2. ábrán két dolgot érdemes megfigyelni: 1) néhány nagyobb klaszterbe, szerzői munkacsoportokba tömörülnek a csomópontok, és 2) a klaszterek központi szerzői (a legnagyobb csomópontok) pedig számos és messze nyúló kapcsolatokkal kapcsolódnak más klaszterek szerzőihez. A néhány központi, nagyobb csomópont kiemelkedően kollaboratív. A jól azonosítható csoportok szerzőit közös publikációik számossága jellemzi, illetve egy kutatócsoporthoz, műhelyhez, gyakorlatilag intézményhez köthetők. Így klaszterek szerint elkülönülnek a Semmelweis Egyetemen, az Eötvös Loránd Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen működő műhelyek. A nagyobb klaszterek mindegyike számos külföldi szerzővel kollaborál. Csak néhány egyéni vagy kisszámú klikk látható az ábrán, amelyek nem kapcsolódnak egyetlen más csoporthoz sem.
 

2.7. A szerzőségek mintázata

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A vizsgált 426 publikációnak összesen 162 szerzője van. A teljes vizsgált mintát nézve ez tanulmányonként átlagosan 2,6 szerzőt jelent. A társszerzőségek miatt közülük természetesen sokan nem magyarok. A publikációk darabszámának eloszlását tekintve itt is érvényesül Alfred J. Lotka törvénye, a teljesítmény egyenlőtlen eloszlása (3. ábra). A legtöbb szerzős tanulmányban összesen 48 fő kollaborált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tíz legproduktívabb szerző közül az első négy helyen hazai kutató áll: Rihmer Zoltán, Gonda Xénia, Fekete Sándor és Balázs Judit (lásd Függelék, 7. táblázat). A tíz legtermékenyebb hazai szerző listáját, a publikációik, idézettségeik és független idézettségeik számát a Függelék 8. táblázata tartalmazza.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

3. ábra. A publikációs teljesítmény egyenlőtlen eloszlása a vizsgált mintában (1992–2021) illeszkedik a Lotka-hatványtörvény eloszlásához. Míg a vizsgált három évtized alatt sok szerző néhány, kevés szerző sok tanulmány megírásában közreműködött (saját szerkesztés)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A harminc év alatt végig inkább jellemző volt a többszerzősség. A tanulmányok 12,9% (n = 55) egyszerzős, 12,7%-a (n = 54) kétszerzős, 13,8%-a (n = 59) háromszerzős, 60,6%-a (n = 258) pedig négy- vagy többszerzős. Az együttműködés mértékét a kollaborációs fok (C) jelzi, amely 0 és 1 közötti értéket vehet fel. A vizsgált tanulmányok kollaborációs foka 0,87.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Azonban a három évtized alatt az egy- és többszerzős tanulmányok aránya jelentősen változott (Függelék, 5/a. ábra). Míg az 1992–2002 közötti időszakban a tanulmányok 22,8%-a volt egyszerzős, 77,2%-a két- vagy többszerzős, addig a 2014 után született publikációknál ez az arány már 6,5% és 93,5%.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A szerzők és az idézettségek száma szignifikáns kapcsolatban van (r = 0,239, p = 0,000), azaz minél több szerzője van egy tanulmánynak, annál többen idézik. Az egyszerzős tanulmányok átlagosan 18,78 idézést kaptak, egy négy- vagy többszerzős pedig 53,71-et (Függelék, 5/b. ábra).
 

2.8. Idézettségek

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Az idézettségek száma alapján az első tíz kutatót, azaz az általuk a vizsgált időszakban (1992–2021) írt tanulmányt összesen 18 990 publikáció idézi (a 2022. február 28-i állapot szerint). Ez tanulmányonként átlagosan 44,48 idézés. Az idézések számának eloszlása megközelíti a hatványtörvény-eloszlást (lásd Függelék, 6. ábra). Érdemes megjegyezni, hogy tudományterületenként nagyon eltérő az egy publikációra eső átlagos idézettség. A multidiszciplináris tanulmányokban ez például 48,85, a pszichiátriában 20,88 (Radicchi–Castellano, 2012; idézi Wang–Barabási, 2021). Ha megvizsgáljuk mind a 426 tanulmány idézettségét, akkor látszik – a szerzőnkénti publikációk számához hasonlóan – a variancia magas szintje. A vizsgált mintában a tanulmányok kevesebb mint 10%-a kapott száznál több idézést.
 

3. Összefoglalás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A tanulmányok számában 2004 környékén tapasztalható egy hirtelen növekedés, amely a nemzetközi és francia trendekhez nagyon hasonló (Astraud et al., 2021; Astraud–Jollant, 2021). A leginkább adódó magyarázat az, hogy ezekben az években vált igazán elterjedtté a széles sávú internet, valamint ezzel párhuzamosan terjedtek el robbanásszerűen a digitalizált adatbázisok is (a Scopust például 2004-ben indította az Elsevier Kiadóvállalat), s így a szerzők jobban hozzáférhettek tanulmányok millióihoz. További elemzés tárgya lehet a szuicidológiai tanulmányok számának és a hazai GDP változásának a kapcsolata is (általános területen lásd például Bornmann et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A vizsgált tanulmányok döntő többsége (60,4%) négy- vagy többszerzős, az egyszerzős publikációk aránya 12,9%. Az együttműködésnek más tudományterületekről jól ismert megtermékenyítő szerepe az öngyilkosság kutatása számára különösen fontos üzenetet hordoz. Egy igazán multidiszciplináris tudományterületről van szó. A sokféle tudományterületről származó ismeret összegzésében, továbbgondolásában, új irányok kijelölésében a kollaborációk kiemelt szerepet kapnak. Az így létrejövő „láthatatlan kollégiumok” ereje, hatékonysága, produktivitása is cáfolja a magányos tudós régi képét – „a tudományban sosem vagyunk egyedül” (Wang–Barabási, 2021, 101.).
 

4. A vizsgálat korlátai és lehetséges további szempontok

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Mivel a jelen kutatás egy folyóirat-adatbázisra (Scopus, Elsevier Kiadóvállalat) támaszkodik, szükségszerűen számos releváns publikáció (leginkább könyv, könyvfejezet) maradt ki az elemzésből. A jövőben érdemes volna bevonni az elemzésbe például a MATARKA- (Magyar Folyóiratok Tartalomjegyzékeinek Kereshető Adatbázisa), a Web of Science-, a PubMed- és a PsychINFO-adatbázisokat. Főként az egyes adatbázisokból kinyerhető riportok struktúrájának különbözősége miatt egy ilyen, több adatbázisra támaszkodó elemzés jelentősen meghaladta volna a jelen tanulmány kereteit. A kollaborációk mélyrehatóbb vizsgálata is további kutatás tárgya lehetne. Ennek fényében tanulságos volna részletesebben feltárni az egy intézményen belüli, a hazai intézmények közötti és a nemzetközi kutatói hálózatok struktúráját a szuicidológiában.
 

Köszönetnyilvánítás

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Köszönöm Rihmer Zoltánnak, Pléh Csabának és Fabrice Jollant-nak, hogy ösztönző, bátorító megjegyzéseikkel segítették a kézirat megírását.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Andorka R. – Buda B. – Donga K. et al. (1986): Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon (Dús Á. szerk.) 2. kiad. Budapest: Kossuth Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Astraud, L.-P. – Bridge, J. A. – Jollant, F. (2021): Thirty Years of Publications in Suicidology: A Bibliometric Analysis. Archives of Suicide Research, 25, 4, 751–764. DOI: 10.1080/13811118.2020.1746944, https://www.researchgate.net/publication/340364907_Thirty_Years_of_Publications_in_Suicidology_A_Bibliometric_Analysis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Astraud, L.-P. – Jollant, F. (2021): Trente ans de recherche en suicidologie en France: une étude bibliométrique. [Thirty Years of Research in Suicidology in France: A Bibliometric Study]. L’Encephale, 47, 3, 195–202. DOI: 10.1016/j.encep.2020.06.008

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Bornmann, L. – Haunschild, R. – Mutz, R. (2021): Growth Rates of Modern Science: A Latent Piecewise Growth Curve Approach to Model Publication Numbers from Established and New Literature Databases. Nature. Humanities and Social Sciences Communications, 8, 1, 1–15. DOI: 10.1057/s41599-021-00903-w, https://www.nature.com/articles/s41599-021-00903-w

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Buda B. (1997): Az öngyilkosság: Orvosi és társadalomtudományi tanulmányok. Budapest: Animula Kiadó, második, bővített kiadás, 2001: http://www.budabela.hu/dokumentumok/BU_ONGYILK.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Cardinal, C. (2008): Three Decades of Suicide and Life-Threatening Behavior: A Bibliometric Study. Suicide and Life-Threatening Behavior, 38, 3, 260–273. DOI: 10.1521/suli.2008.38.3.260, https://www.researchgate.net/publication/5241926_Three_Decades_of_Suicide_and_Life-Threatening_Behavior_A_Bibliometric_Study

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

GBD 2019 Diseases and Injuries Collaborators (2020): Global Burden of 369 Diseases and Injuries in 204 Countries and Territories, 1990–2019: A Systematic Analysis for the Global Burden of Disease Study 2019. The Lancet (London, England), 396, 10258, 1204–1222. DOI: 10.1016/S0140-6736(20)30925-9, https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(20)30925-9/fulltext

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Goldblatt, M. J. – Schechter, M. – Maltsberger, J. T. et al. (2012): Comparison of Journals of Suicidology. Crisis, 33, 5, 301–305. DOI: 10.1027/0227-5910/a000146, https://www.researchgate.net/publication/227397831_Comparison_of_Journals_of_Suicidology_A_Bibliometric_Study_From_2006-2010

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Lantos T. – McNally, R. J. Q. – Nyári T. A. (2021): Patterns of Suicide Deaths in Hungary between 1995 and 2017. SSM – Population Health, 16. Scopus. DOI: 10.1016/j.ssmph.2021.100958, https://bit.ly/3b4quyD

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Radicchi, F. – Castellano, C. (2012): A Reverse Engineering Approach to the Suppression of Citation Biases Reveals Universal Properties of Citation Distributions. PLOS ONE, 7, 3, e33833. DOI: 10.1371/journal.pone.0033833, https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0033833

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rihmer Z. – Barsi J. (1990): Öngyilkosság és depresszió. Ideggyógyászati Szemle – Clinical Neuroscience, 43, 3, 123–127.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Rihmer Z. – Rutz, W. – Barsi J. (1993): Suicide Rate, Prevalence of Diagnosed Depression and Prevalence of Working Physicians in Hungary. Acta Psychiatrica Scandinavica, 88, 6, 391–394. Scopus, DOI: 10.1111/j.1600-0447.1993.tb03479.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Visser, M. – van Eck, N. J. – Waltman, L. (2021): Large-scale Comparison of Bibliographic Data Sources: Scopus, Web of Science, Dimensions, Crossref, and Microsoft Academic. Quantitative Science Studies, 2, 1, 20–41. DOI: 0.1162/qss_a_00112, https://direct.mit.edu/qss/article/2/1/20/97574/Large-scale-comparison-of-bibliographic-data

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Wang, D. – Barabási A.-L. (2021): The Science of Science. Cambridge University Press, DOI: 10.1017/9781108610834
 

Függelék

 

Módszer

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A Scopus 2020-ban összesen 80 millió dokumentumot tartalmazott, és a 16 millió szerzői profillal a legnagyobb tudományos folyóirat-adatbázisnak mondható (Scopus, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Hasonlóan Astraud és munkatársai keresési szempontjaihoz (Astraud et al., 2021), én is kihagytam a nem szuicid célú önsértés (non-suicidal self-injury), az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság szavakat a keresésből, mert az ezek által lefedett témák a jelen vizsgálat fókuszán kívül esnek. Minden dokumentumtípusra és tudományterületre kiterjedt a keresés. A vizsgált idői intervallum 1992. január 1. és 2021. december 31.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kereséshez használt parancssor:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

( TITLE ( suicid* ) OR TITLE ( postvention ) OR TITLE ( self-injur* ) OR TITLE ( self-harm* ) AND NOT TITLE ( “assisted suicide” ) AND NOT TITLE ( euthanasia ) AND NOT TITLE ( suicide AND bomb* ) AND NOT TITLE ( nonsuicid* ) AND NOT TITLE ( suicid* AND inhibit* ) AND NOT TITLE ( suicide AND gene ) AND NOT TITLE ( germination ) AND NOT TITLE ( cell AND suicide ) AND NOT TITLE ( suicide AND germination ) AND NOT TITLE ( suicide AND fuel ) AND NOT TITLE ( suicidal AND cell ) AND NOT TITLE ( erythrocyte ) AND NOT TITLE ( molecular ) AND NOT TITLE ( suicidal AND seed ) AND NOT TITLE ( suicide AND inactivation ) AND NOT TITLE ( suicide AND attacks ) AND NOT TITLE ( kinase AND suicide ) AND NOT TITLE ( ecological AND suicide ) AND NOT TITLE ( cell AND mediated AND suicide ) AND NOT TITLE ( suicide AND protein ) AND NOT title AND cells AND NOT TITLE ( suicide AND substrate* ) AND NOT TITLE ( cellular AND suicide ) AND NOT title AND bacteri* AND NOT title AND vibri* ) AND AFFILCOUNTRY ( hungary ) AND PUBYEAR > 1991 AND PUBYEAR < 2022
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A fenti keresési algoritmust felhasználva a kapott eredményeket részben a Scopus saját elemző eszközével, részben pedig az SPSS Statistics 26 szoftverrel végeztem. A vizsgált publikációk idézeteit is elemeztem a 2022. február 28-i állás alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A mutatók számításához használt képletek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A relatív növekedési ráta (RGR) és a duplázódási idő (Dt) kiszámításához használt képletek:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

RGR=lnW2-lnW1T2-T1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Ahol

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

RGR
= duplázódási idő a vizsgált időszak alatt
W1
= ln (a publikáció kezdő számának természetes logaritmusa)
W2
= ln (a publikáció záró számának természetes logaritmusa)
T1
= a kezdő időpont (évszám)
T2
= a záró időpont (évszám)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A duplázódási idő (Dt) kiszámítása az alábbi képlettel történt (Kumar–Kaliyaperumal, 2015):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Dt=0,693R,
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ahol R az átlag relatív növekedési ráta.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

A kollaborációs fok kiszámításához az alábbi képletet használtam (Subramanyam, 1983):

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

C=NmNm-Ns,
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

ahol

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Nm
= többszerzős tanulmányok száma
Ns
= egyszerzős tanulmányok száma

Táblázatok és grafikonok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 1. táblázat. A publikációk dokumentumtípusok szerinti eloszlása
Dokumentum típusa
Publikációk száma
Teljes %
Eredeti tanulmány
313
73,5
Review
 55
12,9
Könyvfejezet
 22
 5,2
Levél
 15
 3,5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 1. ábra. Az öngyilkossággal kapcsolatos magyar publikációk számának alakulása 1992–2021 között. A legrövidebb duplázódási idő (5,9 év) 2002–2012 volt
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 2. táblázat. A publikációk relatív növekedési rátája és duplázódási ideje (1992–2021)
Év
Publikációk száma
Kumulatív összeg
W1 (kezdő)
W2 (záró)
Relatív növekedési ráta (RGR)
Duplázódási idő (Dt)
1992
3
2 001
0,000
0,000
0,000
0,000
1993
6
4 022
7,601
8,300
0,698
0,993
1994
1
6 038
8,300
8,706
0,406
1,706
1995
4
8 068
8,706
8,996
0,290
2,391
1996
3
10 096
8,996
9,220
0,224
3,091
1997
5
12 135
9,220
9,404
0,184
3,767
1998
5
14 180
9,404
9,560
0,156
4,450
1999
10
16 247
9,560
9,696
0,136
5,092
2000
5
18 311
9,696
9,815
0,120
5,795
2001
10
20 397
9,815
9,923
0,108
6,423
2002
5
22 481
9,923
10,020
0,097
7,125
2003
11
24 589
10,020
10,110
0,090
7,733
2004
9
26 702
10,110
10,192
0,082
8,406
2005
21
28 861
10,192
10,270
0,078
8,910
2006
17
31 030
10,270
10,343
0,072
9,566
2007
14
33 209
10,343
10,411
0,068
10,209
2008
29
35 449
10,411
10,476
0,065
10,618
2009
26
37 709
10,476
10,538
0,062
11,214
2010
22
39 985
10,538
10,596
0,059
11,822
2011
18
42 275
10,596
10,652
0,056
12,445
2012
32
44 625
10,652
10,706
0,054
12,811
2013
14
46 959
10,706
10,757
0,051
13,593
2014
13
49 308
10,757
10,806
0,049
14,198
2015
25
51 702
10,806
10,853
0,047
14,614
2016
19
54 106
10,853
10,899
0,045
15,250
2017
26
56 549
10,899
10,943
0,044
15,689
2018
22
59 009
10,943
10,985
0,043
16,274
2019
14
61 475
10,985
11,026
0,041
16,926
2020
21
63 974
11,026
11,066
0,040
17,397
2021
16
66 482
11,066
11,105
0,038
18,016
Átlag:
14,2
 9,762
 9,879
0,117
 9,600
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 2/a. ábra. A magyar vonatkozású öngyilkossággal kapcsolatos publikációk növekedési rátája (1992–2021)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 2/b. ábra. A magyar vonatkozású öngyilkossággal kapcsolatos publikációk duplázódási ideje (1992–2021)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 3. táblázat. A magyar szuicidológiai témájú tanulmányok tudományterület szerinti eloszlása
Kutatási terület
Publikációk száma
Teljes %
Pszichiátria
369
86,6
Pszichológia
148
34,7
Idegtudományok
 67
15,7
Farmakológia és toxikológia
 44
 6,4
Társadalomtudományok
 17
 4,0
Környezettudományok
 11
 2,6
Művészetek és bölcsészet
 10
 2,3
Multidiszciplináris
  7
 1,6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 4. táblázat. Az öngyilkossággal kapcsolatos közlemények megjelenésének helyei (1992–2021 közötti vizsgált időszakban), a közölt publikációk száma szerinti top 10 folyóirat
Folyóirat neve
Publikációk száma
Összes publikáció %
Idézések átlagos száma publikációnként
Összes idézés
Impaktfaktor (2021–2022)
1
Psychiatria Hungarica
50
12
 1,88
 94
0,07
2
Journal of Affective Disorders
41
10
42,46
1741
4,84
3
Neuropsychopharmacologia Hungarica
26
 5
 6,65
173
0,26
4
Archives of Suicide Research
11
 3
 8,27
 91
3,03
5
Crisis
11
 3
11,27
124
3,29
6
Orvosi Hetilap
11
 3
 1,27
 14
0,54
7
International Journal of Psychiatry in Clinical Practice
 8
 2
 9,63
 77
1,81
8
Toxicology And Industrial Health
 8
 2
 4,88
 39
1,26
9
Psychiatria Danubina
 7
 2
 3,29
 23
1,06
10
European Child and Adolescent Psychiatry
 7
 2
36,57
256
4,78
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 3. ábra. Főbb pszichiátriai zavarokkal kapcsolatos publikációk számának alakulása 1992–2021 között, magyar szerzők részvételével
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 5. táblázat. Az öngyilkossággal kapcsolatos publikációk magyar szerzőinek affiliációja (1992–2021 közötti vizsgált időszakban). A lehetséges közös publikációk miatt a kapott százalékok nem adhatók össze.Az ugyanazon intézményhez tartozó különböző tanszékekhez tartozó affiliációkat összevontam.
Intézmény
Publikációk száma
Teljes %
Semmelweis Egyetem (SE)
220
52
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
 88
21
Pécsi Tudományegyetem (PTE)
 66
15
Szegedi Tudományegyetem
 39
 9
Magyar Tudományos Akadémia (MTA)
 35
 8
Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház
 26
 6
Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
 13
 3
Magyar Szuicid Prevenciós Társaság
 11
 3
Debreceni Egyetem
  9
 2
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  7
 2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 6. táblázat. A hazai szuicidológiai témájú tanulmányokban kollaboráló országok (1992–2021)
Ország
Közös publikációk száma
Teljes %
Egyesült Államok
105
24,6
Olaszország
80
18,8
Németország
60
14,1
Írország
49
11,5
Svédország
45
10,6
Egyesült Királyság
47
11,0
Franciaország
39
9,2
Észtország
37
8,7
Ausztria
36
8,5
Szlovénia
31
7,3
Hollandia
30
7,0
Belgium
27
6,3
Svájc
26
6,1
Norvégia
26
6,1
Izrael
25
5,9
Románia
23
5,4
Ausztrália
19
4,5
Finnország
18
4,2
Portugália
18
4,2
Kanada
16
3,8
Görögország
16
3,8
Brazília
5
1,2
Csehország
5
1,2
Izland
5
1,2
Lettország
5
1,2
Hong Kong
4
0,9
Japán
4
0,9
Litvánia
4
0,9
Luxemburg
4
0,9
Szerbia
4
0,9
Szlovákia
4
0,9
Dél-Korea
4
0,9
Horvátország
3
0,7
Kazahsztán
3
0,7
Új-Zéland
3
0,7
Lengyelország
3
0,7
Taiwan
3
0,7
Argentína
2
0,5
Bulgária
2
0,5
India
2
0,5
Montenegró
2
0,5
Oroszország
2
0,5
Ukrajna
2
0,5
Örményország
1
0,2
Belorusszia
1
0,2
Bosznia-Hercegovina
1
0,2
Kína
1
0,2
Ghána
1
0,2
Irán
1
0,2
Libanon
1
0,2
Omán
1
0,2
Pakisztán
1
0,2
Thaiföld
1
0,2
Törökország
1
0,2
Egyesült Arab Emírségek
1
0,2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 4. ábra. A magyar szerzők nemzetközi kollaborációit ábrázoló térkép. A skála a közös publikációk százalékát jelöli
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 7. táblázat. A magyar szuicidológiai témájú publikációk szerzői, top 10
Rang.
Név
Nem
Publikációk száma
Idézések száma
Idézettség átlagos száma
Független idézettségek
 1
RIHMER
Zoltán
férfi
141
6808
48,3
5616
 2
GONDA
Xénia
 65
2503
38,5
 968
 3
FEKETE
Sándor
férfi
 43
2310
53,7
2083
 4
BALÁZS
Judit
férfi
 34
2399
70,6
2062
 5
SARCHIAPONE
Marco
 30
2448
81,6
2119
 6
WASSERMAN
Danuta
 27
2214
82,0
1933
 7
CARLI
Vladimir
férfi
 27
2255
83,5
1971
 8
ARENSMAN
Ella
 25
2232
89,3
2009
 9
POMPILI
Maurizio
férfi
 25
 899
36,0
 674
10
HARING
Christian
férfi
 23
1503
65,3
1280
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 8. táblázat. A magyar szuicidológiai témájú publikációk magyar szerzői, top 10
Rang.
Név
Publikációk száma
Idézések száma
Idézettség átlagos száma
Független idézettségek
 1
RIHMER
Zoltán
141
6849
 48,6
5783
 2
GONDA
Xénia
 65
1403
 21,6
1963
 3
FEKETE
Sándor
 43
2310
 53,7
2083
 4
OSVÁTH
Péter
 35
 268
  7,7
 240
 5
BALÁZS
Judit
 34
2399
 70,6
2062
 6
DÖME
Péter
 33
 499
 15,1
 411
 7
ZONDA
Tamás
 21
 174
  8,3
 127
 8
PALKOVITS
Miklós
 15
2270
151,3
 490
 9
FALUDI
Gábor
 14
1135
 81,1
1010
10
BOZSONYI
Károly
 13
  72
  5,5
  53
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 5/a. ábra. Az egy- vagy többszerzős publikációk számának változása 1992–2021 között
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 5/b. ábra. A szerzők számának és a tanulmány idézettségének összefüggése 1992–2021 között
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Függelék 6. ábra. Az idézettségek hatványtörvény-eloszlása. A jobb áttekinthetőség miatt mindkét tengely logaritmikus skála. Hasonlóan a publikációk eloszlásához, itt is az látható, hogy sok tanulmány kevés, néhány tanulmány pedig sok idézést kapott
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Astraud, L.-P. – Bridge, J. A. – Jollant, F. (2021): Thirty Years of Publications in Suicidology: A Bibliometric Analysis. Archives of Suicide Research, 25, 4, 751–764. DOI: 10.1080/13811118.2020.1746944, https://www.researchgate.net/publication/340364907_Thirty_Years_of_Publications_in_Suicidology_A_Bibliometric_Analysis

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Kumar, R. S. – Kaliyaperumal, K. (2015): Scientometric Analysis of Global Publication Output in Mobile Technology. DESIDOC Journal of Library and Information Technology, 35, 4, 287–292. DOI: 10.14429/djlit.35.4.7884

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Scopus (2020): Scopus Roadmap: What’s Coming up in 2020 & 2021? Elsevier Scopus Blog. https://blog.scopus.com/posts/scopus-roadmap-whats-coming-up-in-2020-2021 (letöltés: 2022. 06. 21.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Subramanyam, K. (1983): Bibliometric Studies of Research Collaboration: A Review. Journal of Information Science, 6, 1, 33–38. DOI: 10.1177/016555158300600105
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépjen be!

1 A „levél” mint publikációs műfaj formailag egy rövidebb, általában maximum négy oldal terjedelmű kutatási beszámolót jelent. Számos folyóiratban (például: Nature, Physical Review Letters) megtalálható ez a formátum. A 20. század elején született műfaj célja a legújabb kutatási eredmények minél gyorsabb kommunikációja volt. Eredetileg a szerkesztőnek címzett levél volt, de ma már nem tévesztendő össze ezzel.  
2 Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárását követően az itt dolgozók affiliációja is megváltozott. Rihmer Zoltán és munkacsoportja (Arató Mihály, Gonda Xénia, Döme Péter és mások) a Semmelweis Egyetemen folytatták munkájukat. A vizsgált időtartam (1992–2021) alatt természetesen számos publikáció született az egykori „Lipót” égisze alatt, de ezek ma már mint egyetemi affiliációk jelennek meg.
delete
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
MeRSZ+ előfizetés szükséges.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      KEDVENCEIMHEZ ADÁS

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      MAPPÁBA RENDEZÉS

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      KIVONATSZERKESZTÉS

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      FOLYAMATOS GÖRGETÉS

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave