Tartalomjegyzék

• Közigazgatási jog I.
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightKözigazgatás és szakigazgatás (A szakigazgatás fogalma, jelentősége)
  • chevron_right1. Általános közigazgatás és szakigazgatás
    • 1.1. A közigazgatás és a szakigazgatás fogalma
    • 1.2. A közigazgatási szerv és szervezeti jog, a szakigazgatási szervek
    • 1.3. A közigazgatás funkciói, feladatai
    • chevron_right1.4. Közigazgatási tevékenységfajták – szakigazgatási tevékenységek
      • 1.4.1. A közigazgatási tevékenységfajtákról általában
      • 1.4.2. Hatósági jogalkalmazás
      • 1.4.3. Hatósági felügyelet
      • 1.4.4. A hatósági eljárás szakigazgatásokban általánosan érvényesülő szabályozási rendje
  • 2. Általános és különös közigazgatási jog
  • 3. Európai Unió és nemzeti szakigazgatás
  • 4. A szakigazgatás személyzete
  • 5. Szakigazgatás és közmenedzsment
  • 6. Összefoglalás
• chevron_rightAz „Európai Közigazgatási Tér” és az európai közigazgatási jog
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. Az „Európai Közigazgatási Tér”
    • 2.1. A „Közös Európai Közigazgatási Térség”, a „Common Administrative Space” kialakulása és fogalma
    • 2.2. Az „Európai Közigazgatási Tér” fogalma és érvényesülési köre
    • 2.3. A Régiók Európája és a „többszintű kormányzás”
    • 2.4. A „jó kormányzás és közigazgatás” az EU-ban
    • 2.5. Új tendenciák az „Európai Közigazgatási Térség” fogalmának értelmezésében
  • chevron_right3. Az európai közigazgatási jog fogalma
    • 3.1. Az európai közigazgatási jog jelentéstartalmai
    • 3.2. Az európai közigazgatási jog szűk fogalma
    • 3.3. Az európai közigazgatási jog fogalmának bővülése
  • chevron_right4. A közösségi jog hatása a közigazgatási jog egyes területeinek fejlődésére
    • 4.1. A döntéshozatali eljárás
    • 4.2. Az uniós jog hatása a közszerződésekre és a közszolgáltatásokra
  • chevron_right5. Európai közigazgatási jog az integráció közigazgatási joga?
    • 5.1. Az európai közigazgatási jog hatása a tagállami jogokra
    • 5.2. A közigazgatási szervezet
    • 5.3. A közigazgatási eljárás
    • 5.4. A közigazgatási aktusok uniós jogba ütközésének szankciói
    • 5.5. Az ügyfeleket megillető jogorvoslati eszközök
    • 5.6. A közszolgálat európaivá alakulása, europanizációja
  • 6. Konklúziók
• chevron_rightAz állami alapnyilvántartások
  • 1. Az állami nyilvántartások kialakulása
  • 2. A nyilvántartások csoportosítása
  • 3. A nyilvántartásokkal szembeni követelmények
  • 4. A hazai nyilvántartások jogi szabályozása
  • chevron_right5. Az anyakönyvek
    • 5.1. Történeti áttekintés
    • 5.2. A születés és a halál anyakönyvezése
    • 5.3. A házasság anyakönyvezése és a különneműek közötti élettársi kapcsolat regisztrálása
    • 5.4. Az azonos neműek kapcsolatainak anyakönyvezése
    • 5.5. Hazai anyakönyvezés, adattovábbítás az anyakönyvből, az elektronikus anyakönyvek
  • chevron_right6. A személyi adatok és a lakcím nyilvántartása
    • 6.1. A nemzeti személyi azonosítók használata
    • 6.2. A lakcím nyilvántartása
    • 6.3. A személyek azonosítására használt okmányok
  • 7. A társadalombiztosítási nyilvántartás
  • 8. A bűnügyi, a szabálysértési és a közúti közlekedési előéleti nyilvántartás
  • 9. A közúti közlekedési okmányok nyilvántartása
• chevron_rightA rendészeti igazgatás és a rendészeti jog alapjai
  • 1. Kiinduló fogalommeghatározások
  • 2. Az alkotmányos normák jelentősége a rendészeti tevékenység és a rendészeti igazgatás kapcsán
  • 3. A rendvédelem és a rendészet fogalmi kettőse az alkotmányos rendelkezések tükrében
  • 4. Rendvédelem kontra rendészet
  • 5. Materiális rendőrségfogalom az Alkotmányban és az Alaptörvényben
  • 6. A közbiztonság és a közrend mint központi fogalmak
  • 7. A közbiztonság meghatározhatósága
  • 8. A közrend meghatározhatósága és az államhatár rendje
  • 9. A „védelem”, mint veszélyelhárítás, a rendészeti és rendőrségi feladatok
  • 10. Rendőrség vagy rendőrségek? A fegyveres jelleg és a lőfegyverhasználat alapkérdése
  • 11. Egyes rendészeti intézkedések és kényszerítőeszközök, valamint a jogorvoslati rendszer
  • 12. Röviden a rendészeti jogorvoslatokról
  • 13. Röviden a nemzetbiztonsági szolgálatokról
  • 14. A párttagság és a politikai tevékenység korlátozottságának alkotmányos megítélése
• chevron_rightA külföldiek igazgatása és a menekültjog
  • 1. Az idegenjog, az idegenrendészet és a mozgásszabadság összefüggései
  • chevron_right2. Az idegenrendészet története
    • 2.1. Az idegenrendészet szabályozása a XX. században
    • 2.2. A migrációs szabályok változása
  • chevron_right3. Az idegenrendészet szabályozása
    • 3.1. Nemzetközi és európai uniós szabályozás
    • chevron_right3.2. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
      • 3.2.1. A törvény hatálya
      • 3.2.2. A beutazás és tartózkodás szabályai
      • 3.2.3. A beutazás és tartózkodás jogának korlátozása, tilalma
    • chevron_right3.3. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
      • 3.3.1. A törvény hatálya
      • 3.3.2. A beutazás és tartózkodás szabályai
      • 3.3.3. A beutazás és tartózkodás jogának korlátozása, tilalma
  • 4. Az idegenrendészeti eljárások Ket.-től eltérő szabályai
  • 5. Az idegenrendészeti eljárás szervei az Szmtv.-ben
  • chevron_right6. A menekültügyi igazgatás
    • 6.1. A menedékjog fogalma, jellege
    • 6.2. A menedékjog nemzetközi és európai uniós szabályozása
    • 6.3. A menedékjog rendszerváltozás utáni története Magyarországon
    • chevron_right6.4. A menekültügy szabályozása
      • 6.4.1. A menedékjog alanyai
      • 6.4.2. A menekültügyi eljárás általános szabályai
      • 6.4.3. A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás
      • 6.4.4. A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás
      • 6.4.5. A menekültügyi eljárás szervei
• chevron_rightHonvédelmi igazgatás
  • chevron_right1. Bevezetés a honvédelmi igazgatásba
    • 1.1. A honvédelmi igazgatás közigazgatási összefüggései
    • 1.2. A nemzeti biztonság, a biztonságpolitika és a honvédelmi igazgatás összefüggései
    • 1.3. Fogalmi meghatározások
  • chevron_right2. A honvédelmi igazgatás és a honvédelem rendszere
    • 2.1. A honvédelem alapelvei
    • 2.2. A honvédelmi rendszer
    • 2.3. Nemzeti honvédelem és szövetségi garanciák
    • 2.4. Magyarország és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO), illetve az Európai Unió honvédelmi igazgatást érintő kapcsolata
    • chevron_right2.5. A honvédelmi igazgatás tartalma
      • 2.5.1. A honvédelmi igazgatás célja
      • 2.5.2. Külső honvédelmi igazgatás
      • 2.5.3. Belső honvédelmi igazgatás
    • 2.6. Katonai közigazgatás
  • chevron_right3. A honvédelmi igazgatás jogi szabályozásának történelmi fejlődése
    • 3.1. A honvédelmi igazgatás és a honvédelem jogi szabályozása
    • chevron_right3.2. A honvédelmi igazgatás szabályozásának történelmi fejlődése az államalapítástól az Alaptörvény hatálybalépéséig
      • 3.2.1. A honvédelmi igazgatás hazai szabályozásának történeti fejlődése 1945-ig
      • 3.2.2. A honvédelmi igazgatás hazai szabályozásának történeti fejlődése 1945-től 2012-ig
  • chevron_right4. A honvédelmi igazgatás szervezetrendszere és hatályos szabályozási környezete
    • 4.1. Az Alaptörvény honvédelmet, fegyveres erőt és honvédelmi igazgatást érintő szabályozási területei
    • chevron_right4.2. A honvédelmi kötelezettségek rendszere, a honvédelemben részt vevő szervek és szervezetek honvédelmi igazgatási feladatai
      • 4.2.1. A honvédelmi kötelezettségek rendszere
      • 4.2.2. A meghagyás intézményrendszere
      • 4.2.3. A honvédelemben közreműködő szervek és azok honvédelmi igazgatási feladatai
  • chevron_right5. A honvédelmi igazgatás szervezetrendszere, a honvédelem irányításában vagy igazgatásában jog- és hatáskörrel rendelkező szervek honvédelmi igazgatási feladatai
    • 5.1. A honvédelmi igazgatás szervezetrendszeréről
    • 5.2. A honvédelem központi irányítása
    • 5.3. A honvédelem területi (megyei szintű) igazgatása
    • 5.4. A honvédelem helyi (járási szintű) igazgatása
    • 5.5. A honvédelem helyi (települési szintű) igazgatása
  • chevron_right6. A Magyar Honvédség – Magyarország fegyveres ereje
    • 6.1. A honvédség
    • 6.2. A katonai igazgatás feladatrendszere
  • chevron_right7. A honvédelmi igazgatás és a különleges jogrend kapcsolata
    • 7.1. A különleges jogrend
    • 7.2. A kivételes hatalom
    • 7.3. A kivételes hatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai
    • 7.4. A különleges jogrendre és a kivételes hatalomra vonatkozó alkotmányos szabályok
• chevron_rightAdó- és vámigazgatás
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Az adóztatás története dióhéjban
    • 1.2. Az adók és vámok helye az állami pénzügyek rendszerében
  • chevron_right2. Nemzetközi adózási modellek
    • 2.1. Az adóigazgatási rendszer felépítésének rendezőelvei
    • chevron_right2.2. Az adó- és vámpolitikához kapcsolódó nemzetközi szervezetek
      • 2.2.1. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
      • 2.2.2. A Vám Világszervezet (WCO)
  • chevron_right3. Az Európai Unió adópolitikája
    • 3.1. Az EU és a tagállamok viszonya az adópolitika területén
    • 3.2. Az európai gazdasági integráció
    • chevron_right3.3. Az Európai Unió adó- és vámpolitikához kapcsolódó fontosabb szervezetei
      • 3.3.1. Az Európai Adóigazgatások Szervezete (IOTA)
      • 3.3.2. Az Európai Bizottság Adózás és Vámunió Főigazgatósága (DG TAXUD)
      • 3.3.3. Az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF)
  • chevron_right4. Az adóztatás gyökerei Magyarországon
    • 4.1. Történeti áttekintés
    • 4.2. Az adózás hazai alkotmányos alapjai
  • chevron_right5. Az adózás hazai szabályozása, jogforrásai és közigazgatási szervezeti rendszere
    • 5.1. Az adózás jogforrásai, elvei
    • 5.2. Az adózási folyamat
    • chevron_right5.3. Az adóztatás szervei, az adóhatóságok
      • 5.3.1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal
      • 5.3.2. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal
      • 5.3.3. A Vám- és Pénzügyőrség
      • 5.3.4. A két jogelőd szerv összevonása – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrejötte
• chevron_rightIgazságügyi igazgatás
  • chevron_right1. Bevezetés – fogalmi keretek
    • 1.1. Kormányzás és közigazgatás
    • 1.2. Az igazságügy mint közigazgatási ágazat
    • 1.3. Igazságügy és igazságszolgáltatás
  • chevron_right2. Az igazságügyi ágazat központi igazgatása
    • 2.1. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
    • 2.2. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt álló igazságügyi szervek
  • chevron_right3. A bíróságok
    • 3.1. Az 1997–1998-as igazságügyi igazgatási reform
    • chevron_right3.2. A 2011-es reform előkészítése
      • 3.2.1. A részletszabályok kérdése
      • 3.2.2. Szervezet – működés
    • 3.3. Bíróságok igazgatása az Alaptörvény rendszerében
  • chevron_right4. Az Alkotmánybíróság
    • 4.1. Alkotmánybíróság és igazságszolgáltatás
    • 4.2. Alkotmánybíróság igazgatása
  • chevron_right5. Az ügyészség
    • 5.1. Rendszerváltás az ügyészségen
    • 5.2. Az ügyészség igazgatása
    • 5.3. Ügyészség az Alaptörvény rendszerében
  • chevron_right6. A jogászi szakmai kamarák
    • 6.1. A kamara mint köztestület
    • 6.2. Az ügyvédi kamara történeti kialakulásának vázlata
    • 6.3. Magyar Ügyvédi Kamara
    • 6.4. Területi Ügyvédi Kamarák
    • chevron_right6.5. Az ügyvédi tevékenység
      • 6.5.1. A megbízás
      • 6.5.2. A szerződési szabadság
      • 6.5.3. Titoktartási kötelezettség
    • chevron_right6.6. Magyar Országos Közjegyzői Kamara
      • 6.6.1. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara A Kamara szervei, működése
      • 6.6.2. A területi közjegyzői kamarák
      • 6.6.3. A közjegyző jogai és kötelezettségei
      • 6.6.4. A közjegyzői szolgálat keletkezése és megszűnése
    • 6.7. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara
• chevron_rightKözpénzügyi igazgatás
  • 1. Bevezetés
  • 2. A pénzügyi közigazgatási tevékenység sajátosságai
  • 3. A pénzügyi közigazgatás rendszere
  • chevron_right4. A közpénzügyi igazgatás ágazati irányítása
    • 4.1. A nemzetgazdasági miniszter ágazati irányító jogkörei
    • 4.2. A nemzeti fejlesztési miniszter ágazati irányító jogkörei
  • chevron_right5. Költségvetési igazgatás
    • 5.1. A költségvetési ciklus
    • 5.2. A tervezési szakasz közigazgatási vonatkozásai
    • 5.3. A politikai szakasz közigazgatási vonatkozásai
    • chevron_right5.4. A végrehajtási szakasz közigazgatási vonatkozásai
      • 5.4.1. Kincstári költségvetés, elemi költségvetés
      • 5.4.2. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, a teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás
      • 5.4.3. Előirányzatok átcsoportosítása, módosítása
    • 5.5. A zárszámadási szakasz közigazgatási vonatkozásai
  • chevron_right6. Kincstárügyi igazgatás
    • 6.1. A kincstári rendszer
    • 6.2. Magyar Államkincstár
    • 6.3. Az államadósság kezelése
  • 7. Közpénzügyi ellenőrzés
• chevron_rightAz e-közigazgatás szakigazgatási alapjai
  • 1. A szakigazgatási terület alapfogalmai
  • chevron_right2. Az Európai Unió e-közigazgatás-politikája
    • 2.1. Az információs társadalom és az EU – a kezdetek
    • 2.2. A Bangemann-jelentés
    • 2.3. Elektronikus Európa
    • 2.4. Common List of Basic Public Services (CLOBPS)
    • 2.5. Az eEurope 2005 akcióterv
    • 2.6. i2010 eGovernment cselekvési terv
    • 2.7. Az európai digitális menetrend
  • chevron_right3. Az e-kormányzás, e-közigazgatás kialakulását megalapozó hazai dokumentumok
    • 3.1. Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) (1995)
    • 3.2. Magyar válasz az Információs Társadalom kihívásaira (1999)
    • 3.3. Tézisek az információs társadalomról (2000)
    • 3.4. Magyar Informatikai Charta (2000)
    • 3.5. Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) (2001)
    • 3.6. Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) (2003)
    • 3.7. Nemzeti (lisszaboni) Akcióprogram (2005–2008)
    • 3.8. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005–2020)
    • 3.9. Országos Területfejlesztési Koncepció (2005–2020)
    • 3.10. Nemzeti Szélessávú Stratégia (2005–2013)
    • 3.11. E-közigazgatás 2010 Stratégia
    • 3.12. Informatikai Átfogó Stratégia
    • 3.13. E-közigazgatás Program (2008–2010)
    • 3.14. Digitális Megújulás Cselekvési Terv (2010–2014)
  • chevron_right4. Az e-közigazgatás ágazati irányítása
    • 4.1. Informatikai Tárcaközi Bizottság (1993)
    • 4.2. Kormányzati Informatikai Irányító Bizottság (1995)
    • 4.3. Miniszterelnöki Hivatal (1998)
    • 4.4. Informatikai kormánybiztos (2000)
    • 4.5. Informatikai és hírközlési miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (2002)
    • 4.6. Kormányzati Informatikai Egyeztető Tárcaközi Bizottság, Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság, IDA Szakértői Bizottság (2003–2004)
    • 4.7. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladatkörében eljáró, a kormányzati informatikával összefüggő feladatai gyakorlásával megbízott politikai államtitkár mint kormánymegbízott (2005)
    • 4.8. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (2006)
    • 4.9. Közigazgatási Informatikai Bizottság (2007)
    • 4.10. E-közigazgatásért felelős miniszter (2010–)
    • 4.11. Az elektronikus ügyintézési felügyelet
  • chevron_right5. Az e-közigazgatás jogi környezete
    • 5.1. Jogszabályi keretek
    • 5.2. Elektronikus tájékoztatás
    • chevron_right5.3. Elektronikus ügyintézés
      • 5.3.1. Azonosítás
      • 5.3.2. Nyomtatványok elérhetővé tétele; elektronikus időpontfoglalás
      • 5.3.3. Elektronikus kapcsolattartás
      • 5.3.4. Kérelem benyújtása elektronikus úton
      • 5.3.5. Az elektronikus ügyintézés hatósági oldala
    • 5.4. Elektronikus szolgáltatások

Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 623 7

A könyv megalkotásakor a szerzők és a kiadó kettős célt tűzött ki maga elé. E könyv egyrészt tankönyv, amely összefoglalja a közigazgatási jog különös részét, az egyes ágazatok joganyagát. Másrészt a mű szakkönyvi célzattal, tartalommal is készült, azaz a könyvben szereplő kiemelt szakigazgatási területekkel foglalkozó szakemberek számára is fontos és elméleti jelentőségű ismeretanyagot közvetít.

E szakkönyvi jelleget szolgálják a könyvben az összehasonlító és a történeti elemzések, illetve a lehetséges szabályozási módszerek, modellek, alapvető jogintézmények és fogalmi keretek elemzései.

Oktatási szempontból nézve pedig a könyv sajátossága, hogy alapvetően nem a vonatkozó jogszabályok leírását, puszta ismertetését tartalmazza, hanem az adott ágazat általános jellemzőit foglalja össze: a közigazgatási beavatkozás okait, indokait, szükségességét, történetét, nemzetközi (különösen Európai Uniós) összefüggéseit, illetve a szabályozás lehetséges módszereit, modelljeit.

A hazai jogi karok közigazgatási jogi tanszékei, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem összefogásában készült.

A könyv három kötetben jelenik meg, egyes kötetei a szakigazgatási ágazatokat tematikus csoportosításban tárgyalják.

- Az első kötet a szakigazgatási jog alapjait és az állami alapfunkciókat,

- a második kötet a gazdaságot és infrastruktúrát,

- a harmadik kötet pedig a humánigazgatást érintő területeket tárgyalja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lapsanszky-kozigazgatasi-jog-i//