Az EUPAN az Unió döntéstámogató egyeztető fórumaként a közigazgatásra mint a tagállamok (és a Közösség) versenyképességét előnyösen befolyásolni képes nagy rendszerre tekint oly módon, hogy a versenyképességhez való hozzájárulás nem csupán a közigazgatásra fordított összegek csökkentésével képzelhető el. Más, inkább a főáramú közgazdaságtan által inspirált szervezetek, mint a Világbank és az IMF, illetőleg hosszú időn keresztül az OECD pusztán ezt az egy dimenziót vizsgálták a közigazgatásra vonatkozó javaslataik megfogalmazása során. E szervezetek szóhasználatában a „strukturális reformok” kifejezés elsősorban a közkiadások szerkezetének átalakítását, csökkentését jelenti.336 E felfogással szemben az EU, amelyet szintén tekinthetünk donorszervezetnek, akárcsak az említett szervezeteket – bár számos, markánsan eltérő jellegzetességgel, amelyek részletes kifejtése nem tartozik az itt elemzett tárgykörbe –, nem csupán úgy tekint a közszektorra, ezen belül a közigazgatásra, mint a „kiadási oldalt terhelő költségre”, hanem felismeri, hogy a közigazgatás valódi funkciójának eredményes megvalósítása esetén képes a nemzetgazdaság egészének növekedéséhez és stabilitásához jelentős mértékben hozzájárulni. Ezen megközelítés, mely a közszektor és a magánszektor harmonikus együttműködését tűzi célul, érdekelt a közszektor sajátos funkcióinak fejlesztésében. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az EUPAN által a legutóbbi időben képviselt szellemi áramlat újdonságot jelent a korábbiakhoz képest, ha az állam leépítése helyett az állami funkciók (de lehetőleg nem a költségek) megerősítését támogatja. Az államszerep erősítésének módja az EUPAN kezdeményezések és érdeklődési körök elemzése révén megállapíthatóan a működőképes mérési technológiák elterjesztése és ezekkel összefüggésben az operacionalizált közpolitikai szemlélet volna.337