MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Közpolitika
Bevezetés, összehasonlítás, fejlesztés
156
A valódi ellenőrző funkció mellett már másodrendű kérdés, hogy milyen intézményi struktúrákban zajlik maga az ellenőrzés – pl. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróságok látják el az alkotmánybíráskodás funkcióját, addig az európai kontinensen ez elsősorban önálló Alkotmánybíróságok keretében történik. Teljesen változó ombudsmani rendszerek vagy közpénzügyi előírások jelenhetnek meg kormányzati korlátként.
Tartalomjegyzék
- Közpolitika
- Impresszum
- Előszó
- I. rész: Bevezetés a közpolitikába
- 1. A közpolitika általános elméleti keretei
- 2. A közpolitika fogalomkészlete, empirikus dimenziói
- 2.1. Alapfogalmak
- 2.2. Közpolitikai napirend és tematizáció
- 2.3. A közpolitika-alkotás folyamata és a közpolitikai ciklus
- 2.4. Közpolitikai hálózatok és az aktorok pozíciói
- 2.5. Érdekérvényesítő csoportok, mint a közpolitika szereplői
- 2.6. Eredményesség, hatékonyság, hatásosság
- 2.7. Kormányzat és kormányzáselméletek
- 2.1. Alapfogalmak
- 3. A közpolitika egyéb releváns aspektusai
- 3.1. A demokráciamodell
- 3.2. Államberendezkedés, mint releváns közpolitikai aspektus
- 3.3. A kormányzat és az alkotmányos ellenőrző intézmények
- 3.4. A parlament: a kormányzati dinamika modelljei
- 3.5. „Prezidenciálódási” trend
- 3.6. Az alkotmányos ellenőrző intézmények szerepe és funkciói
- 3.7. Pártrendszer és kormányzati döntéshozatal kapcsolata
- 3.8. Politikai pluralizmus
- 3.9. A pártrendszer hatása a közpolitikai döntésekre
- 3.10. Pártrendszer és politikai patronázs összefüggései
- 3.1. A demokráciamodell
- II. rész: Összehasonlító közpolitika
- 1. Közpolitika az Egyesült Államokban
- 1.1. Az amerikai politikai rendszer jellemzői
- 1.2. Az amerikai közpolitika jellege és működése
- 1.2.1. Politikai kultúra
- 1.2.2. A közpolitika-alkotás sajátosságai
- 1.2.3. Az állam „hiánya”
- 1.2.4. Területi szintek rivalizálása
- 1.2.5. Inkrementális modell
- 1.2.6. Közpolitikai hálózatok
- 1.2.7. A vasháromszögek (iron triangle) szerepe az amerikai közpolitikában
- 1.2.8. Az ügyhálózatok szerepe
- 1.2.9. Politikai akcióbizottságok
- 1.2.10. Közvetlen demokrácia
- 1.2.11. A média szerepe
- 1.2.1. Politikai kultúra
- 2. Közpolitika a Kínai Népköztársaságban
- 2.1. A kínai politikai rendszer jellemzői
- 2.2. Pártrendszer
- 2.3. Alkotmány
- 2.4. Kormányzati rendszer – a végrehajtás és törvényhozás kapcsolata
- 2.5. Igazságszolgáltatás
- 2.6. Területi szintek
- 2.7. Az állam „hiánya” – az állampárt többlete
- 2.8. A közigazgatás modernizációja
- 2.9. Érdekérvényesítő szervezetek, hálózatok
- 2.10. A média szerepe
- 2.1. A kínai politikai rendszer jellemzői
- 3. Közpolitika Európában
- 3.1. Az európai politikai rendszerek jellemzői
- 3.2. A közpolitika-alkotás sajátosságai
- 3.2.1. A brit, a német és a francia közpolitikai modell
- 3.2.2. Az állam szerepe az európai közpolitikában
- 3.2.3. Az európai integráció hatása az európai nemzeti közpolitikai rendszerekre
- 3.2.4. Konszociális modell
- 3.2.5. Korporatizmus
- 3.2.6. Posztmaterális értékek képviselete
- 3.2.7. Közpolitikai hálózatok a nemzeti, a szub-, illetve a szupranacionális térben
- 3.2.8. Közpolitikai hálózatok az Európai Unióban
- 3.2.1. A brit, a német és a francia közpolitikai modell
- 4. A nemzetközi kapcsolatok közpolitikai megjelenése
- 5. Az EU stratégiája a tagállami közigazgatási rendszerek fejlesztésére
- 1. Közpolitika az Egyesült Államokban
- III. rész: Fejlesztő közpolitika
- 1. Mi a fejlesztő közpolitika, és miért van rá szükség?
- 1.1. A fejlesztő típusú közpolitikai reformok kiváltó tényezői: a nemzetállamok előtt álló kihívások csoportosítása és jelentősége
- 1.2. Kontextus: komplexitás és posztmodernizmus
- 1.3. A közpolitika célja a közjó előmozdítása
- 1.4. A „közjó” fogalom alkalmazása a gyakorlatban
- 1.5. A közjó mint inkluzivitás
- 2. Kísérletek a közjót előmozdító állam kiépítésére
- 2.1. Reformpálya-elmélet
- 2.2. Minimális állam
- 2.3. Kiindulópont: a wilsoni–weberi közigazgatási modell
- 2.4. A közigazgatás-tudomány egyéb irányzatainak rövid áttekintése
- 2.4.1. A klasszikus iskolát támogató irányzatok
- 2.4.2. A New Public Management rövid bemutatása
- 2.4.3. A New Public Management iskola tiszta formája
- 2.4.4. A New Public Management továbbfejlesztése
- 2.4.5. A New Public Management felhasználása különböző területeken
- 2.4.6. A New Public Management iskolával szemben megfogalmazott kritikák
- 2.4.1. A klasszikus iskolát támogató irányzatok
- 2.5. A minimális állam megteremtésére tett gyakorlati lépések Magyarországon
- 2.1. Reformpálya-elmélet
- 3. Az újweberiánus koncepció mint állambarát irányzat
- 4. Lépések az inkluzivitás fokozása felé
- 5. A közjó keresése egyes szakpolitikai területeken
- 1. Mi a fejlesztő közpolitika, és miért van rá szükség?
- Függelék: Segítség a közpolitikai tervezési és értékelési ismeretek tárgyhoz
- Felhasznált irodalom
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 626 8
Mi a közpolitika? Milyen politika az, ami eleve nem „köz-”? Sokan még mindig hajlamosak rácsodálkozni, hogy ilyen is van. Pedig a jogi szemléletű közigazgatás csak csigahéj lakó nélkül: szilárd, tartós, de önerőből nem jut sehová. A közpolitika lényege is ez: ha az emberi közösségnek már van jogállami, demokratikus és remélhetőleg hatékony szervezete, akkor érdemes lenne e szervezetet olyan tevékenységek felé irányítani, amelyek lehetőleg ésszerűek, és a közösség érdekét szolgálják. A közpolitika erre kínál eszköztárat: fogalmakat, gondolatokat, módszereket, elolvasható szakirodalmat, társakat, akikkel fontos tartalmi felismeréseket meg lehet osztani. A könyv szerzői és lektorai egyetemi oktatók. Amellett, hogy kézikönyvként is forgatható, a kiadvány tankönyvként szolgál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói számára.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gellen-hosszu-szabo-kozpolitika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
