Tolmácsolás, digitalizáció, mesterséges intelligencia

Tartalomjegyzék

• A ragpoliszémia komplex vizsgálati módja a ‑nak/-nek esetrag kapcsán
• Impresszum
• Köszönetnyilvánítás
• chevron_right1. Bevezetés
  • 1.1. A kötet felépítése
  • 1.2. A kutatás relevanciája és hipotézisei
• chevron_right2. Elméleti keret
  • 2.1. A képi sémák
  • chevron_right2.2. A poliszémia
    • 2.2.1. A grammatikai elemek poliszém jelentéshálózata
    • 2.2.2. A poliszémia jelenségének eddigi leírásai a -nak/-nek rag jelentésszerkezetében
• chevron_right3. A -nak/-nek rag grammatikalizációja
  • 3.1. Bevezetés
  • chevron_right3.2. A nyelvi változások
    • 3.2.1. A grammatikalizációs ösvények
  • 3.3. Módszer
  • chevron_right3.4. A -nak/-nek rag grammatikalizációja
    • 3.4.1. A helyviszonytól az érintettségig
    • 3.4.2. Az oksági kapcsolat
    • 3.4.3. Az összetartozási viszony poliszém hálózatba tartozása a grammatikalizációs ösvények alapján
    • 3.4.4. A névutós szerkezetek
    • 3.4.5. A grammatikalizáció mentális folyamatok, kiértékelés végpontját kifejező, igei és névszói alaptagú szintagmákig
  • 3.5. Összegzés
• chevron_right4. A -nak/-nek rag poliszémiája szinkrón korpuszvizsgálattal
  • 4.1. Bevezetés
  • 4.2. A véletlenszerű lista adatai
  • chevron_right4.3. A nagyobb csomópontok
    • 4.3.1. A helyviszony kifejezése
    • 4.3.2. Állapotváltozási folyamatok végpontja
    • 4.3.3. A datívuszi funkció kifejezése
    • 4.3.4. A dativus ethicus
    • 4.3.5. A -nak/-nek ragos névszó mint egy jelenet elsődleges figurája
    • 4.3.6. Átmeneti elemek a datívusz és a genitívusz között
    • 4.3.7. A genitívuszi viszony jelölése
    • 4.3.8. Mentális, kiértékelő folyamatok végpontját kidolgozó -nak/-nek ragos névszók
    • 4.3.9. A periferikus használati módok: az oksági viszonyok kifejezése és a jónak jó szerkezetek
    • 4.3.10. Összegzés
  • chevron_right4.4. Datívuszi funkciójú -nak/-nek ragos névszót vonzó névutók
    • 4.4.1. A névutók
    • 4.4.2. Az esettanulmány
    • 4.4.2.1. A nyelvi adatok
    • chevron_right4.4.3. A kiinduló konstrukciók és a konstrukció megváltozása
      • 4.4.3.1. A köszönhetően vizsgálata
      • 4.4.3.2. A betudhatóan vizsgálata
      • 4.4.3.3. A megfelelően vizsgálata
    • 4.4.4. A névutós szerkezetek használata koreferenciaviszonyokban
    • 4.4.5. Összegzés
  • chevron_right4.5. A képi sémára vonatkozó korpuszvizsgálatok
    • chevron_right4.5.1. A kompozitumszerkezetek
      • 4.5.1.1. A tő + toldalék kompozitumszerkezet
    • chevron_right4.5.2. Az esettanulmány
      • 4.5.2.1. A nyelvi adatok és a vizsgálat módszere
    • 4.5.3. A mozgásigéket tartalmazó tő + toldalék kompozitumszerkezetek
    • 4.5.4. A neki igekötős mozgásigéket tartalmazó kompozitumszerkezetek sémája
    • 4.5.5. A mentális folyamatok végpontját jelölő tő + toldalék kompozitumok
    • 4.5.6. Elvont folyamatokat megkonstruáló, neki igekötős igét tartalmazó szerkezetek
    • 4.5.7. Összegzés
  • chevron_right4.6. Az oksági viszonyok helye a jelentésszerkezetben
    • 4.6.1. Anyag és módszer
    • 4.6.2. A datívuszrag prototipikus megvalósulásai
    • chevron_right4.6.3. Az oksági viszonyok
      • 4.6.3.1. Az ok és a cél összeérése a nyelvben egyéb esetekben
      • 4.6.3.2. Datívuszragos komponenst tartalmazó, oksági viszonyt kifejező konstrukciók
    • 4.6.4. Összegzés
  • 4.7. Összegzés
• chevron_right5. Empirikus kutatások
  • chevron_right5.1. Szabadkézi rajzolásos feladat
    • 5.1.1. Célkitűzés, módszer
    • 5.1.2. Általános kiértékelés
    • chevron_right5.1.3. Részletes eredmények
      • 5.1.3.1. A téri leképezésű jelentések
      • 5.1.3.2. Az absztrakt jelentések
    • 5.1.4. Összegzés
    • 5.2. Az előhívásos teszt
    • 5.2.1. A birtoklást kifejező szerkezetek keretszemantikai elemzése
    • chevron_right5.2.2. A részeshatározótól a birtokos jelzőig
      • 5.2.2.1. A leíró munkák mondatrész-értelmezései
      • 5.2.2.2. Elemzési szempontok a datívusztól a genitívuszig
    • 5.2.3. Összegzés
  • chevron_right5.3. A csoportosítási feladat
    • 5.3.1. Módszertan
    • 5.3.2. Az adatok összeállítása
    • 5.3.3. Az adatközlők feladata
    • 5.3.4. Eredmények
    • 5.3.5. A -nak/-nek rag eredményei
    • 5.3.6. Összegzés
  • 5.4. Összegzés
• 6. A kötet összegzése
• Felhasznált szakirodalom
• A nyelvi adatok forrása
• Melléklet • A szabadkézi rajzolásos feladat rajzai

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 680 1

DOI: 10.1556/9789634546801

Sorozat: Alkalmazott nyelvészet a 21. században - Applied Linguistics in the 21st Century

ISSN: 2786-0914

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődése a tolmácsolás területén is érezteti hatását. Az elmúlt évtizedekben megszaporodtak azok az új infokommunikációs eszközök, amelyek a tolmácsolási események terminológiai és tartalmi feldolgozásához nyújtanak segítséget, valamint megjelent az ún. számítógéppel támogatott tolmácsolás. A legújabb fejlemény az online szinkrontolmácsolási platformok és a tolmácsok munkáját segítő, mesterséges intelligencián alapuló szoftverek térnyerése. A Tolmácsolás, digitalizáció, mesterséges intelligencia kiindulási pontja az ember által végzett tolmácsolás mint komplex nyelvi és kognitív tevékenység. A kötet a tolmácsolásról való eddigi gondolkodás kontextusában helyezi el a mai, mesterséges intelligencia korában felmerülő változásokat és kérdéseket. Bemutatja az új technológiák térnyerését, az ember és a számítógép interakcióját a tolmácsolás terén, a gépi tolmácsolás evolúcióját és működési elvét, az egyes automatizált tolmácseszközöket. Az ember és a gép által végzett tevékenységet a kommunikáció, a kétnyelvű beszédtevékenység és annak minősége, valamint a tolmácsolás mint értelemközpontú nyelvi átváltási tevékenység szempontjából hasonlítja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/horvath-tolmacsolas-digitalizacio-mesterseges-intelligencia//