A néprajzot a történeti-társadalmi tudományok egyik ágának tekinthetjük, amely a népi kultúra vizsgálatával foglalkozik. Néprajzi jellegű feljegyzéseket, adatokat már a középkori magyar krónikákban, oklevelekben is találunk – mint Balassa Iván és Ortutay Gyula Magyar néprajz című művében is írta –, a francia egyetemeken nevelkedett Anonymus már megemlékezik a parasztok „hamis meséiről és a regösök csacsogó énekeiről”.
A XIX. század első harmadában történészek, nyelvészek egyre tudatosabban fordultak a nemzeti hagyományok megismerésének irányába. A néprajzhoz szorosan kapcsolódik a nagy múltú népzenei gyűjtés és feldolgozás, amelyet Bartók Béla és Kodály Zoltán neve fémjelez. A második világháború előtt indította meg Ortutay Gyula az új irányú népmesekutatást, mely az eddigiek mellett különös súlyt helyezett a kiemelkedő mesélőegyéniségek alkotásmódjának bemutatására.
A népmeséktől a különböző hagyományokig
Az emberek szeretik a történeteket, a népi elbeszélések pedig a legnépszerűbb történetek közé tartoznak. Gondoljunk csak arra, hogy a gyerekkorunkban hallott mesék milyen mértékben formálták a jóról és a rosszról alkotott elképzelésünket.
A MeRSZ online könyvtárában a néprajzi könyvek között a népmesei kutatásokkal foglalkozó művek is fellelhetők. Villányi Péter Galgamácsai népmesék és mondák című műve a folklorisztika nemzetközi történetében is párját ritkító módon egy falu alighanem teljes prózai folklórrepertoárját foglalja magában. Könyveink között válogatva lehetőséged nyílik arra is, hogy új köntösben ismerd meg a Kárpát-medencei mítoszokat Csaba királyfitól Szent László királyon át Rudolf trónörökösig, illetve megtudhatod, hogy a reformkori magyar kultúrában milyen kísérleteket születtek arra, hogy a tündérmesét beillesszék a nemzeti irodalom műfaji rendszerébe.
A néprajzi könyvek könnyebb feldolgozását segítik az olyan digitális funkciók, mint a könyvjelzők, egyéni jegyzetek elhelyezése vagy az adott szövegrész hivatkozásként történő bemásolása egy külső dokumentumba.