2.1.4. Hogyan alakítja a technológia az emberi sokszínűség menedzselési kihívásait?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyének felszíni és mély(ebb) szintű sokszínűségéhez kapcsolódó kihívások után egy napjainkban különleges figyelmet kiváltó munkatársi csoport – a tehetségek – tagjaival kapcsolatos sajátos szervezeti problémákat és megoldásokat tekintettük át. Ez az alfejezet tovább tágítja perspektívánkat: az előzőekben már említett technológia és az emberi sokszínűség viszonyának alakulását vesszük górcső alá. E tekintetben a legújabb előrejelzések az ember nélküli munkavégzést vizionálják. Hogy erre mennyi esélyt látunk, azt egy történeti áttekintés segítségével vázoljuk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt két évszázadban a technológia számtalanszor megváltoztatta az emberek szervezetekben betöltött szerepét, munkavégzését és ehhez kapcsolódóan a munkatársak vezetését, irányítását is. A technológiai váltások komoly hatást gyakoroltak a társadalom minden tagjára és rétegére (Koncz, 2017), miközben befolyásolták a sokszínűség alakulását és annak kezelését is. Lássuk tehát a fejlődés napjainkban leggyakrabban megkülönböztetett, Ipar 1.0–5.0 megnevezésű fázisainak legfontosabb jellemzőit (lásd 2.4. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.4. ábra. Eszközök és gépek alkalmazásának evolúciója: az Ipar 1.0–5.0 jellemzői
 
Első ipari forradalom (Ipar 1.0)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gépesítés (mechanizáció) kora, amikor víz és a gőzgép segítségével elkezdték helyettesíteni az addig állati és kézi erővel végzett munkát. Ez az átalakulás a 18. század közepén Angliából indult ki, és a 19. század közepéig tartott. Ekkor vette kezdetét az agrárnépesség beáramlása a mezőgazdasági vidékekről a nagyobb városokba. A kor vállalkozásaira jellemző volt a könyörtelen kizsákmányolás, az egészségre ártalmas munkakörülmények, a közel tizenhat órás munkaidő, az éhbér és a gyermekmunka. Viszont már ebben a korban is akadtak olyan munkaadók, akik paternalista szemléletük és keresztény könyörületük folytán bizonyos mértékig gondoskodtak munkavállalóikról (Karoliny, 2017a).
 
Második ipari forradalom (Ipar 2.0)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tömeg- és a sorozatgyártás kora, amely a 19. század végén kezdődött, és a 20. század közepéig, a hatvanas évekig tartott. A korszak két emblematikus szereplője Frederick Winston Taylor (1856–1915), a tudományos menedzsmenttan megalapozója és Henry Ford (1863–1947), aki a futószalag bevezetésével járult hozzá a tömeggyártás széles körű elterjesztéséhez. Ebben a rendszerben a dolgozó, a munkás alapvetően végrehajtó, a gondolkodó pedig a vezető (Karoliny, 2017b). A nagy tömegű munkaerő foglalkoztatása kialakította az érdekegyeztetés szakszervezeti rendszerét. A nagyobb termelékenység hatására a munkások vásárlóereje nőtt, életszínvonaluk rohamosan emelkedett. Az új technológiák addig nem látott gyorsasággal kerültek be a közép- és a munkásosztály életébe. Ez különösen jellemző volt az Amerikai Egyesült Államokban és a fejlett nyugati országokban (Mohajan, 2020). Ekkor vált jelentőssé a női munka, mind a termelés, mind az irodák világában.
 
Harmadik ipari forradalom (Ipar 3.0)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik ipari forradalom meghozta a félvezetőket, a nagyszámítógépes számítástechnikát, a mobilkomputert és az internet forradalmát. Ezt a fázist szokás digitális forradalomnak is nevezni (Groumpos, 2021). Erre az időszakra a fejlett ipari országokban nagymértékben átalakult a foglalkoztatási struktúra. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya jelentősen lecsökkent, zsugorodott, az iparban dolgozóké növekedett, miközben a hagyományos és a tudásalapú szolgáltatások területén foglalkoztatottak aránya is egyre növekedett. Ezekkel a változásokkal párhuzamosan a fejlett országokból egyre nagyobb mértékben szervezték ki a hagyományos ipari tevékenységeket Ázsiába és Kelet-Európába. A globalizáció kiterjedésével bővült a foglalkoztatás – a 2008–2009-es globális pénzügyi válság idejét leszámítva –, és az egész világon jelentősen csökkent a munkanélküliség. A digitalizálódás („dematerializálódás”) előrehaladtával, vagyis a tudástársadalom kibontakozásával a munkáltatók egyre kevésbé ragaszkodnak a dolgozók és a bedolgozók „in site” jelenlétéhez (Pozen–Samuel, 2021), amit felerősített a 2019 végén Kínából kiinduló koronavírus-járvány.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Negyedik ipari forradalom (Ipar 4.0)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez az időszak napjainktól a közelebbi jövőig tart. A Boston Consulting Group vizsgálatai alapján (BCG, 2015) a nemzetközi szakirodalom alapvetően kilenc egymásra ható technológiai terület egymással kölcsönhatásban lévő fejlődésére alapozza az Ipar 4.0 kialakulását. Ezek a felhőalapú technológiák, az óriás adatbázisok, a dolgok internete, az autonóm gépek és robotok, a szimuláció, a kiberbiztonság, az additív gyártás és a virtuális, kiterjesztett valóság, valamint a horizontális és vertikális rendszerintegráció összetett, egymásra épülő, egymással kommunikáló rendszerét hozzák létre. Az Ipar 4.0 rendszerében a teljes termelési folyamatot az adatokon alapuló döntéshozatali módszer jellemzi (Keresztes, 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: A robot fogalmának történetéből
 
A „robot” kifejezést Karel Čapek alkotta 1921-ben, a R.U.R. (Rossum’s Universal Robots) című science-fiction drámában. A cseh „robota” szó eredeti jelentése kényszermunka, rabszolgamunka volt, bár az emberi civilizáció hajnalán, az Iliász 18. énekében az ókorban is fantáziáltak aranyból készült önműködő, beszélő szerkezetekről. Mai értelmezése elsősorban mégis Isaac Asimov által került a köztudatba. Körbe-körbe című novellájában (1941) írta le a máig aktuális három szabályt, amelyet a robotika három törvényeként ismerünk: az első egy tiltás, amely szerint a robot nem okozhat kárt emberben, a második az utasítások követése, hacsak nem ütközik az első törvénybe, a harmadik pedig saját védelme, amennyiben az nem ütközik az első és a második törvényben foglaltakkal. A nulladik törvény az emberiség védelméről szól, akár az első törvény ellenében is.
Forrás: Némethy, 2018, 18
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A robotizáció jelentette pontosság és rugalmasság által megjelent az úgynevezett „testre szabott”, egyedi, mégis a tömeggyártás jellemzőivel bíró, de ügyfélorientáltabb technológia. Ezzel párhuzamosan az egyszerűen működő együttműködő robotok költségeinek folyamatos csökkenése a kis, valamint a közepes méretű vállalkozások számára is lehetővé tette a robotizáció nyújtotta előnyök kiaknázását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A robotokat Magyarországon is egyre több szervezet alkalmazza a termelés, a kereskedelem és a szolgáltatások területén egyaránt. Például egy közel harminc éve Magyarországon működő multinacionális kis- és nagykereskedelmi cég raktáraiban a kamionokról beérkező kartonokat a raktárakban vonalkód alapján válogatja le a szortírozógép, és ez alapján a megrendelő boltok szerint készíti össze (komissiózza) az árukat. Ezzel az új technológiával az áruk megrendelők szerinti összeválogatását kézi válogatás és szortírozás nélkül végzi az automata. Megérkeztünk volna az ember nélküli szervezetek világába? És még nem is említettük az AI, a mesterséges intelligencia munka világában betöltött szerepe kapcsán észlelt és vizionált fejleményeket. A mesterséges intelligencia (AI) használata ugyanis – amely a korábbi felfogások szerint részben vagy teljesen feleslegessé teheti az emberi munkát – az elmúlt években szintén jelentősen elterjedt és felgyorsult. A különböző vizsgálatok szerint „a vállalatok 52 százaléka felgyorsította a mesterséges intelligencia bevezetésével kapcsolatos terveit, 86 százalékuk pedig normává tette az AI használatát üzleti tevékenységében” (The implications of AI, 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti boxban olvasható cikk írója a Világgazdasági Fórum közelmúltban megjelent közleményének megállapítására hivatkozva már határozottan azt állítja, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásának következtében az így létrejövő új munkakörök száma nagyobb arányban nő, mint amennyivel a bevezetésük miatt megszűnőké csökken.
 
Ötödik ipari forradalom (Ipar 5.0)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Ipar 5.0 korszakról azt állítják, hogy az az emberiség létezését, lényegét, fizikai integritását, a természethez fűződő alapvető viszonyát érinti. Ezzel kapcsolatban Harari azt írja, hogy „a technológiai innováció és a mesterséges intelligencia olyan ütemben fog felgyorsulni, amelyet még nem igazán értünk” (Harari, 2018). A leghatásosabb védekezés ez ellen többek között „az érzelmi rugalmasság, amely lehetővé teszi az állandó újrafeltalálást és önmagunk elég jó ismeretét ahhoz, hogy ne kerüljünk bele az emberre leselkedő internetes csapdákba”.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előzőekben leírtak összefoglalásaképpen az öt ipari fejlődési fázis hangsúlyos sokszínűségi jellemzőit a 2.5 ábrán jelenítjük meg.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.5. ábra. Sokszínűségi súlypontok változása az Ipar 1.0–5.0 jellemzőinek tükrében
Forrás: a szerzők saját szerkesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előzőekben bemutattuk az emberi erőforrások sokrétű különbözőségét, sokszínűségét először az egyéni különbségek szempontjából megközelítve, majd egy ma fókuszban álló alkalmazotti csoport – a tehetségek – sajátos kezelésére fókuszálva, végül pedig a technológiai fejlődés kiváltotta változásokat vizsgálva. A következő alfejezetben a szervezeti oldal elvárásaiból fakadó különbözőségekre irányítjuk a figyelmet.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave