Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 3.


Műveltető (faktitív)
 
  • -(t)at több szótagú tövek képzője -tat, az egy szótagúaké -at; bizonyos VC-végű egy szótagú tövek ez alól kivételek, -tat a képzője a következő csoportokba tartozó töveknek: (i) morfológiailag jelölt tőosztály („tesz” és „alszik” típus: itat, etet, tetet, hitet, vitet, vetet, altat, fektet, nyugtat); (ii) t-végűek (pl. vettet, köttet, juttat, süttet, nyittat, láttat, szíttat, műttet); (iii) bizonyos lexikalizált alakok, melyekben a képző jelentése elhomályosult és/vagy a szó jelentése megváltozott (pl. biztat, csíptet, éltet, jártat, vágtat, folytat, fújtat, nyomtat, törtet), ezeknek gyakran megvan a szabályosan képzett párjuk (bízat, csípet, járat, vágat, folyat, fújat, nyomat, töret stb.); (iv) kötött vagy nem igei tőből képzett alakok (pl. áltat, oktat, büntet, csörtet, késztet); (v) a fentiekbe nem tartozó kivételek, melyek gyakran nem műveltető, hanem kauzatív értelműek (áztat, buktat, bújtat, gyóntat, koptat, szoktat, szoptat, untat, vontat, keltet, léptet, szöktet, tüntet, ültet)
  • -aszt† gyakran az -ad képzővel párban áll, általában kötött tövekhez járul

Strukturális magyar nyelvtan 3.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 053 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan 3. kötete a magyar alaktant tárgyalja. A magyar alaktan rendkívül gazdag, és számos, elméletileg is érdekes kérdést vet fel. Tudott dolog, hogy az alaktan és a mondattan bonyolultsági foka között fordított viszony áll fenn: minél bonyolultabb valamely nyelv mondattana, annál szegényebb alaktana, és minél gazdagabb alaktana, annál egyszerűbb mondattana. A magyar nyelv is sok olyan szerkezeti tulajdonságot kódol morfológiailag, amelyet más nyelv szintaktikailag fejez ki.

A Strukturális magyar nyelvtan korábbi köteteihez hasonlóan az alaktani kötet is arra törekszik, hogy egy adott elméleti keretben részletesen bemutassa a magyar alaktan legfontosabb sajátosságait. Az elméleti tárgyalás nagyszámú, empirikusan is új megfigyelést tett lehetővé. A kötetet ezért az is haszonnal forgathatja, akit az elméleti kérdésfeltevések kevésbé érdekelnek.

A magyar alaktan nemcsak az elméleti morfológiában foglal el különleges helyet, hanem az alkalmazott kutatásokban is. Ezért tartottuk fontosnak, hogy egy-egy fejezetet szenteljünk a magyar morfológia pszicholingvisztikai és számítógépes nyelvészeti vonatkozásainak is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-3//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave