Megvizsgáltuk az útelemzéssel, hogy a nyelvtanulási szokások és a tanulási szokások egyes területei között milyen összefüggések vannak. Az útelemzés alkalmas módszer a faktorok közötti kapcsolatok meghatározására, az irányok kifejezésére. (Middleton, Leavy & Leader, 2013; Tongsilp, 2013). A nyelvtanulási stratégiatípusok között minden esetben szoros korreláció volt, valamint a tanulási szokások területei is erős korrelációt mutattak. A tanulási szokások esetében az idegen nyelvi osztályzat, az attitűd, a nyelvtanulási stratégiák típusai, valamint a három tanulási stratégia, a kidolgozó, memória- és kontrollstratégiák kerültek a modellbe. A modell mindhárom esetben megfelelően működött, azonban a 7-8. évfolyamon az RMSEA értékei magasabbak (5-6. évfolyam: Chi-square=64,905; df=13; p=0,000; CFI=0,990; TLI=0,951; NFI=0,988, RMSEA=0,067; 7-8. évfolyam: Chi-square=94,783; df=13; p=0,000; CFI=0,984; TLI=0,921; NFI=0,982, RMSEA=0,085; 9-10. évfolyam: Chi-square=37,310; df=13; p=0,000; CFI=0,989; TLI=0,943; NFI=0,983, RMSEA=0,067). A modell szemléletesen mutatja a változók egymásra gyakorolt hatását (7. ábra). Két változó között a nyíl a közvetlen hatásra utal, az oda-vissza nyíl a kölcsönös hatást jelzi. A modell szerint az idegen nyelvi osztályzat meghatározza az attitűdön keresztül a nyelvtanulási stratégiákat. Az osztályzat közvetlen hatása is megfigyelhető a tanulási stratégiákra. A kidolgozó és kontrollstratégia minden nyelvtanulási stratégiára hatással van. A memorizáló és memóriastratégiák hatása egymásra kölcsönös.