Bordás Sándor

Az agresszív kód


A kommunikáció alaptulajdonságai

Paul Watzlawick és munkatársai a kaliforniai Palo Altóban az emberi kommunikáció öt alaptulajdonságát (axiómáját) határozták meg, melyeket később német nyelvterületen D. Baacke bielefeldi kommunikációkutató 11 axiómára módosított (in: Winkel, 1977). Watzlawick, Beavin, Jackson által megfogalmazott első axióma, mely szerint „lehetetlen nem kommunikálni”, rengeteg vitát váltott ki a kommunikációkutatók között. Eszerint a cselekvés vagy nem cselekvés (lásd lentebb), szavak és hallgatás, gesztusok vagy pillantások mind közölnek valamit, tehát állandóan kommunikálunk. A későbbiekben Beavin, Watzlawick társszerzője a Pragmatics of Human Communication című munkában, elismeri, hogy nem minden nonverbális viselkedés minősül kommunikációnak, és a nonverbális viselkedést inkább informatívnak, mint kommunikatívnak írná le. Beavin korábbi elképzeléseiket is felülbírálta a verbális és nonverbális csatornák különböző információhordozását illetően, és később úgy gondolta, hogy egy teljes üzenetmodellt kellene elfogadni, amely a verbális és nonverbális közlésmódokat egységbe rendezetten mutatná, és gyakran egymással felcserélhető módon kezelné. Mégis a bielefeldi kommunikációkutatók elfogadják a Watzlawickék által megfogalmazott axiómákat, sőt 11-re bővítik, melyeket csak röviden ismertetek, mivel úgy gondoljuk, hogy ezek a kommunikációelméleti viták nem képezik szervesen e könyv tárgyát.

Az agresszív kód

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 452 4

A könyv több részből áll, melyek korábbi kutatásaim eredménye kapcsán valósultak meg egyrészt Budapesten és az egykori Jugoszláviában, Szabadkán, az öngyilkosság motivációs hátterét kutatva, másrészt Szlovákiában, a régebben Pozsonyban működő Márai Sándor Alapítvány égisze alatt, az etnikai konfliktusok kialakulásának okait kutatva.Ebben a munkában az agresszió befelé vetülésének társadalmi és egyéni okait vizsgálva megfogalmazódott a szláv (többnyire szerb) és a vajdasági magyar családokra jellemző kommunikációs sajátosság. A Jugoszláv polgárháború kitörése, amely személyesen is érintett, fogalmaztatta meg bennem (bennünk) azt a gondolatot, hogy a polgárháború kitörése mögött mennyiben húzódhatnak meg egy kultúrára jellemző kommunikációs kapcsolatok vagy a verbális kommunikáció mögött rejlő, a kultúrára jellemző gondolkodás, esetleg a kultúrák közötti kommunikációs zavarok.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bordas-az-agressziv-kod//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave