Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


Egyes álláspontok belső ellentmondásai

Egyes szerzők, akik évtizedek óta folyamatosan publikálnak tudománytörténeti írásokat a generatív nyelvészetről, nem képviselnek következetes álláspontot. Például a Syntactic Structures megítélésében Newmeyer ingadozott a ‘naiv’ értelemben vett (Newmeyer 1980), a kuhni (Newmeyer 1986a) és a laudani forradalomnak (Newmeyer 1986b) megfelelő minősítés között, a minimalizmust pedig – noha közismerten Chomsky-hívő – a Kormányzás és Kötés Elméletéhez képest egyenesen „nagy visszalépés”-nek minősíti (Newmeyer 2003: 589). Matthews (1993) differenciált álláspontot képvisel, amennyiben elemzéseiben elismeri mind a folytonosságot, mind Chomskynak a folytonosságot előfeltételező, de annak egyes elemeit új megvilágításba helyező eredetiségét. Ugyanakkor, miközben élesen elveti a Syntactic Structures kuhni forradalmiságát, helyenként – definiálatlanul – maga is forradalminak minősíti Chomsky korai munkásságát. Szembetűnő Koerner állásfoglalásainak ellentmondásossága. Egyrészt különböző írásaiban eljut például a Syntactic Structures kuhni forradalmiságától (Koerner 1978 [1972]) az evolúción át (Koerner 1989) egészen a Murray-féle retorikai forradalmiság elfogadásáig (Koerner 2002, 2004). Másrészt egy-egy íráson belül is ellentmondásosan érvel – például 2004-es terjedelmes tanulmányában, amelyben négy felfogás mellett hoz fel érveket anélkül, hogy döntene közöttük.

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave