Izsó N. Sofia

Hermetikus lélektan

KÖLCSÖNHATÁSOK

Stephen Hawking (1989) a részecskéket tengely körül keringő pici búgócsigákként jellemzi. A részecskék alaptulajdonsága ugyanis a forgás, ami általánosan balos irányú. A mai fizika ezt a jelenséget az ún. spin (perdület) nevű fogalommal írja le, arra utalva, hogy milyennek látszik a részecske más-más irányból. így pl. a 0 spinűek pontszerűek, míg a feles spínűek két egész fordulat után látszanak ugyanolyannak. A világ- egyetem összes részecskéje besorolható valamelyik spinbe: a feles spinűek a világegyetem anyagát alkotják, míg a 0, 1 és 2-es spínűek az anyagrészek közötti erőket és kölcsönhatásokat hordozzák. A félspinűség tehát a kozmosz teremtőképességét biztosító stabil és állandó létező. „Csak a kizárólag félspinű terek lehetnek teremtőképesek” (Kisfaludy, 1991, 49).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 466 1

Pszichológia

Az ősi tudás itt fekszik előttünk, csupán le kell hajolnunk érte. Hermész Triszmegisztosz, a nagy beavatott örök érvényű tanításait azonban csak a posztmodern tudomány képes igazolni. Hermész az embert a hierarchikusan rendeződött világmindenség szerves részének tekinti. Lelki és szellemi tartalmaink által működő tudatunk teszi lehetővé az univerzális összeköttetést. A hermetikus tanokhoz hasonlóan a modern tudomány is hajlik arra, hogy a világegyetem inkább tudattermészetű, mint anyagszerű képződmény: tehát egy végtelenül hatalmas makrotudati hálózatban élünk. Éppen ezért Hermész modellje csak lélektani szempontból érthető meg igazán. Az isteni és világi összetevőinkre vonatkozó hermetikus axiómák fontos útmutatót nyújtanak az ember egységes szemléletéhez. Ezt célozza meg az általam holopszichológiának nevezett irányzat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/hermetikus-lelektan//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero