Bene Annamária

Medialitási jelenségek a magyar nyelvben

Bennható igékből képzett műveltető igék

A -tAt képző a műveltető ige képzése során szabályszerűen a saját agensi argumentumával bővíti az alapige szerkezetét, aminek következtében annak szerkezete itt is, akárcsak a tárgyas igéből képzett műveltető igék esetében, két agenst fog tartalmazni, ami nem engedélyezett. A bennható igékből képzett műveltető igék esetében az agensek torlódása úgy szűnik meg, hogy az igető agensi argumentumából patiensi argumentum lesz, amely a felszínen az alanykettőzés tilalma miatt accusativusi esetű NP-ként jelenik meg. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a -tAt képző a bennható igékből szabályszerűen tárgyas műveltető igét képez:

Medialitási jelenségek a magyar nyelvben

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 440 1

Nyelvészet

A Medialitási jelenségek a magyar nyelvben című munka a magyar nyelv egy jelentős, de a magyar nyelvtudomány által méltánytalanul elfelejtett jelenségét, a medialitás jelenségét vizsgálja, illetve megnyilvánulásának egyes formáit.

E munka három, első látásra közös vonással nem rendelkező nyelvi jelenség sajátosságait járja körül, a határozói igenevek, a -t képzős melléknévi igenevek és a műveltető igealakok képezhetőségét. Azért első látásra, mert e három morfoszintaktikai jelenség képezhetőségét igencsak eltérő mechanizmusok irányítják ugyan, mégis van nekik egy nagyon fontos, ám általában szem elől tévesztett közös tulajdonságuk: érzékenyek az igék bennható, mediális és tárgyas osztályaira, azaz képezhetőségük az ige szerkezetének felépítésétől is függ. A szerző legfőbb célja annak bizonyítása, hogy a bennható-mediális-tárgyas igefelosztásnak helye van a magyar nyelvtudományban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bene-medialitasi-jelensegek-a-magyar-nyelvben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero