Jászay László, Krékits József

Szláv igeaspektus

különös tekintettel az orosz nyelvre


Használati korlátozások a folyamatos szemlélet némely jelentésében

Mielőtt rátérnénk a kérdés kifejtésére, néhány előzetes megjegyzést kell tennünk. Specifikus aspektusjelentéseken a szemléletnek olyan egyedi, a kontextusban megvalósuló jelentéseit értjük, mint ami az imperfektívum esetében például 1) a cselekvés folyamata (Он как раз читал книгу), 2) a cselekvés mint tényközlés (Он уже читал эту книгу), 3) az ismétlődő cselekvés (По вечерам он читает стихи) és 4) az ún. potenciális jelentés, mely azt fejezi ki, hogy valaki valamit meg tud csinálni, képes rá (Ему 5 лет, но он уже читает). Mindegyik itt említett imperfektív használati típusnak több alváltozata is van, például egy meghatározott szempont szerint a folyamat lehet aktuális (másképpen: konkrét, azaz a megfigyelés pillanatában végbemenő, illetve nem aktuális, nem pusztán a megfigyelés pillanatára szorítkozó, hanem egy nagyobb időszakaszt átfogó cselekvés. Más szempontok szerint egyéb típusú folyamatjelentések is elkülöníthetők (pl. a konatív-tendentív változat). A befejezett szemléleten belül a következő specifikus jelentések aktualizálódhatnak: 1) konkrét tény mint lezárt, egészszerű esemény kifejezése (ez a legtipikusabb) (Он прочитал книгу), 2) potenciális jelentés (a képesség kifejezése) (Вы не скажете, где…?), 3) az ún. szemléltető-általánosító jelentés (наглядно-примерное значение) (Бывает, придет…), 4) összegző jelentés (Он позвонил два раза, но ему никто не открыл). Az említett perfektív jelentések további altípusokra már nem tagolódnak. Meg kell még jegyezni, hogy az imperfektívum specifikus aspektusjelentéseinek realizálódása sokkal erősebben függ a kontextustól, mint ugyanez a perfektív ige esetében, ahol gyakran már egy minimálisan elegendő predikatív szerkezet is aspektuálisan egyértelmű. Ennek igazolására igen egyszerű példák is megfelelnek: Он вышел – egyértelmű, de: Он выходил – nem, utóbbi aspektuális szempontból lehet folyamat (’éppen ment ki’), tényközlés mint kétirányú (oda-vissza) cselekvés (’kiment, de már újból itt van’) vagy ismétlődő cselekvés (’többször is kiment’). Hogy mikor melyik jelentés aktualizálódik, az további kontextuális elemektől függ.

Szláv igeaspektus

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 442 5

Ez a funkcionális ihletésű munka azok számára íródott, akik az igeaspektust, a szláv ige szemantikai, pragmatikai és szintaktikai szerkezetét kutatják, de jól hasznosítható a felsőoktatásban is, mert nemcsak ismereteket nyújt, hanem gondolkodásra is késztet, és a gondolkodásban önállóságra tanít. Az első rész szerzője az igeaspektussal összefüggő elméleti kérdéseket taglalja, majd az akcióminőségeknek a szláv igeaspektus kialakulásában játszott szerepéről és jelentésviszonyairól ír részletesen. A második rész szerzője az aspektuspárok párba fejlődésének legkorszerűbb módjairól, jelentésbeli összefüggéseiről és használatáról értekezik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/krekits-jaszay-szlav-igeaspektus-kulonos-tekintettel-az-orosz-nyelvre//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave