2023/06
›
Tematikus összeállítás • STEAM (Science–Technology–Engineering–Art–Mathematics) Tudományos és alkotói–művészi megközelítéseket integráló nézőpontok az építészetben • Viewpoints Integrating Scientific and Creativ-Artistic Approaches in Architecture
›
Tugendhat-villa, Brno – újjászületés, új nézőpontok • Villa Tugendhat, Brno – Rebirth, New Perspectives

Tugendhat-villa, Brno – újjászületés, új nézőpontok

Villa Tugendhat, Brno – Rebirth, New Perspectives

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy Iván

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, DLA, építész, egyetemi docens

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar, Exploratív Építészeti Tanszék, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

nagy.ivan.gabor@epk.bme.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ludwig Mies van der Rohe (1886–1969), német (és amerikai) modern építész, a 20. század legjelentősebb alkotóinak egyike. Ikonikussá vált műveinek sorában fontos helyet foglal el a csehországi Brnóban található Tugendhat-ház, amelyet a közelmúltban eredeti állapotának megfelelően állítottak helyre. Az épület újjászületése jó alkalom arra, hogy a felújítást előkészítő kutatások ismeretében, az eddig nem vagy alig ismert információk birtokában új nézőpontokat vizsgáljunk meg. Írásomban erre teszek kísérletet.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ludwig Mies van der Rohe (1886–1969), German (and American) modern architect, one of the most important authors of the 20th century. The Villa Tugendhat in Brno in the Czech Republic, that was restored to it’s original state not a long time ago, occupies an important place among his iconic works. The rebirth of the building is a good opportunity to examine new aspects in the knowledge of so far unknown information and research prior to renovation. My text is an attempt to do so.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: Mies van der Rohe, modernizmus
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: Mies van der Rohe, modernism
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.6.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ludwig Mies van der Rohe (1886–1969) német származású építész életművét számtalan könyv és egyéb publikáció dolgozta fel az elmúlt évtizedekben. A Bauhaus harmadik igazgatójaként is számontartott, életpályáját az Egyesült Államokban lezáró világhírű építész európai épületei egy ideig háttérbe szorultak, különösen a korai munkái. Ez nem volt véletlen, ő maga is így akarta, kis túlzással „titkolta” a pályája második felében róla kialakult képbe nem vagy alig illő műveket, elsősorban a korai lakóházakat. Nem meglepő, hogy több monográfiában ennek megfelelően szigorúan elkülönültek a második világháború előtti és utáni korszakok alkotásai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első publikáció, amely megtörte a jeget a lakóépületeivel kapcsolatban, 1981-ben jelent meg németül (Tegethoff, 1981), az angol kiadás 1985-ös (Tegethoff, 1985). Ezt követte Sandra Honey 1986-os könyve, amely elsőként csak Mies európai munkáival foglalkozott (Honey, 1986). A témában legteljesebbnek a spanyol Gustavo Gili Kiadó 2G magazinjának 2009-es monográfiája tekinthető, amely úttörő vállalkozásként számba vette az összes megépült és csak tervezett lakóépületet 1907-től kezdődően.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötetben tizenhat megvalósult és huszonegy papíron maradt ház szerepel, többek között a világháborúban elpusztult Wolf-ház (az építésekor Guben, Németország, ma Gubin, Lengyelország), amely két év alatt, 1925–27-ben épült meg, és Mies első valóban modern lakóháza volt a korábbi klasszicizáló korszak után.
 

Újra a figyelem fókuszában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tugendhat-villa 1928 és 1930 között jött létre, de lakói csak nyolc évig élvezhették, 1938-ban emigrálniuk kellett, még a náci megszállás előtt Svájcba, majd Venezuelába távoztak. Jól tudták, hogy mi várna rájuk. A legalsó szinten menekülő német rokonaikat szállásolták el egy ideig, az 1930-as évek második felében. A háborúban és az azt követő években az épület komoly sérüléseket szenvedett, az eredeti linóleumot például a Vörös Hadsereg katonalovai tették tönkre, de a ház túlélte a pusztítást. Volt itt tehát istálló, aztán balettstúdió, gerincbeteg gyermekek terápiás központja, állami vendégház.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Akár szimbolikus elismeréséül is értékelhetjük építészként, hogy 1992-ben itt írták alá a Csehország és Szlovákia szétválását rögzítő megállapodást. A ház és lakói története nem mindennapos, írókat is megihletett1, miután előkerült a vasfüggöny mögül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az épület 1963-ban kapott műemléki védettséget, a rendbetétellel a prágai tavasz idején próbálkoztak először František Kalivoda brnói építész kezdeményezésére. Az ő meghívására 1967 novemberében, harminc évvel az után, hogy el kellett hagyniuk az országot, Grete Tugendhat is hazalátogatott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A következő évben Mies van der Rohe életművével foglalkozó kiállítást és hozzá kapcsolódó konferenciát is tartottak. Grete itt is előadott, és Dirk Logan, Mies építész unokája is járt a városban 1969-ben, annak érdekében, hogy chicagói irodája közreműködhessen a helyreállítás tervezésében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Grete többször is járt Brnóban 1970 áprilisáig, de a biztatóan induló folyamat végül teljesen elakadt. Mies 1969 augusztusában halt meg, Grete 1970 decemberében. Nem sokkal később, 1971-ben Kalivoda is távozott az élők sorából, de az akkori keményvonalas kommunista rezsim egyébként is véget vetett volna a modernista építészeti ikon megőrzésére tett próbálkozásoknak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jól jellemzi az akkori politikai légkört, hogy 1979-ben Georgia Mies van der Rohe, az építész lánya nem kapott engedélyt, hogy filmet forgathasson az épületről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül egy évtizeddel később, az 1980-as évek első felében indult meg a tényleges felújítás. Ez megmentette az épületet az enyészettől, de nagyon szerény anyagi keretek és technikai lehetőségek között történt, műemlékes szakértők közreműködése nélkül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első, 1981 és 1985 között zajló rendbetétel után nem sokkal az épület a Városi Múzeum tulajdonába került, majd 2001-ben felkerült az UNESCO Világörökségi listájára. 2012 márciusában kétéves rekonstrukció után, amit hosszú, közel tízéves előkészítő munka után kezdtek meg, az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítva vált újra látogathatóvá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek is lassan nyolc éve már, de még ma is körülbelül hat hónappal a tervezett látogatás előtt kell lefoglalni az időpontot, ha valaki be akar jutni. A közönségsiker kapcsán, illetve a rekonstrukció során és a megnyitást követő publikációkból megismerhető újabb információk alapján is érdemes elgondolkodni arról, hogy mi a siker, a felfokozott érdeklődés oka.
 

A ház történetének kezdetei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Grete Weiss Löw-Beer és Fritz Tugendhat Berlinből költöztek vissza Brnóba, ahol esküvői nászajándékként kapták meg a Cernopolní utcai, hatalmas telket. Helyben is válogathattak a jobbnál jobb építészek között, a feljegyzések szerint a legjelentősebb korabeli brnói modernista, Ernst Wiesner volt az első jelölt, végül mégis a dessaui Bauhausban oktató Mies mellett döntöttek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Őt személyesen is ismerték, de a házaspár az akkor még kevésbé híres építész több megépült munkájával is találkozott, biztosan tudható, hogy a már említett Wolf-házat és a Perls-ház 1928-as bővítését meglátogatták, és jártak Stuttgartban is, a Weissenhofsiedlung kiállítási területen. Különösen a gubeni Wolf-ház tetszett nekik, olyannyira, hogy új családi otthonuk tervezése közben felmerült egy téglaburkolatos vázlat is. Brno környékén viszont nem találtak megfelelő minőségű burkolótéglát, és ez a tektonikus anyag nem is illett volna a végleges tervhez, így végül homokszín árnyalatú vakolat mellett döntöttek (az eredeti nem volt törtfehér!).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A messze átlag feletti anyagi lehetőségekkel és ambíciókkal rendelkező pár esetében tehát tudatos és jól megfontolt döntésről volt szó a tervező kiválasztásánál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A telek érdekessége, hogy az 1904-ben épült Löw-Beer villához tartozott (tervezője Alexander Neumann). Grete édesapja a városi léptékben kifejezetten nagynak számító birtok felső, valamivel több mint fél hektáros részét választotta le, hogy lánya oda építhessen, és családja oda költözhessen.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mai szemmel nézve ez az ingatlan értékesebb része, innen rá lehet látni az egész belvárosra, de 1928 körül a Cerná Pole-negyed még csak éppen elkezdett kiépülni, divatossá csak körülbelül egy évtizeddel később vált. Az egyébként inkább zárt karakterű utcai főhomlokzatot is részben a kivételesen szép panoráma határozta meg, ezért is lehet átlátni a lapostetővel összefogott két tömeg között (a kisebb, majdnem az oldalhatáron álló épület a személyzeté volt).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. kép. Kilátás a városra a nappaliból (fotó: Dobai János)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tugendhat-villát érthető módon sokszor állították párhuzamba a barcelonai világkiállításra épült híres pavilonnal, de ma már tudjuk, hogy más tervekkel is érdemes összehasonlítani. Az 1929-es Nolde-ház (terv, nem épült meg) például egyértelműen közeli, igaz egyszerűbb rokona a méltán világhírű brnói villának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Wolf-ház esetében pedig hasonlóan lejtős terepre kellett Miesnek egy szintén háromszintes épületet terveznie, igaz ott egyszerűsítette a feladatot, hogy volt a teleknek egy vízszintesnek tekinthető része. Nem előzmény nélküli alkotásról van tehát szó, itt volt arra lehetősége, hogy korábbi alaprajzi és szerkezeti ötleteit tovább fejlessze és megvalósítsa.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos még megemlíteni Romano Guardini katolikus német teológus és vallásfilozófus nevét is, akivel Mies már 1928 előtt kapcsolatba került, és aki nagyon komoly hatással volt rá. A villát elemző írásaikban több művészettörténész (Berg­doll–Riley, 2002; Rostislav Švácha [Černá–Černoušková, 2011]) is rámutatott a Guardini és Mies közötti a szellemi kapcsolatra.
 

Az építkezés, a ház fogadtatása

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mies 1928 szeptemberében járt a helyszínen először, az építkezés maga 1929 nyarán kezdődött, a használatbavételi engedély dátuma 1930. decemberi. Az első tervváltozat többször módosult, de ezek a változások nem érintették a lényegi pontokat: a szabadon áramló tereket, a padlótól a födémig tartó üvegezett felületeket és ajtókat. Az alig érzékelhető krómozott acélpillérek 5 × 5 méteres rasztere által adott szabadság újdonság volt akkor, a segítségükkel létrejött magával ragadó, teherhordó falak nélküli, teljesen transzparens térsor pedig zavarba hozott mindenkit, kivéve a Tugendhat-házaspárt, számukra ez úgy tűnik, természetes volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az épületet sok kritika érte már röviddel az átadás után, szakmán belül és azon kívül is, a fogadtatás igen vegyes volt. A progresszív építészek Mies szemére vetették, hogy miközben ők az ún. „existenzminimum” tereinek létrehozásán dolgoznak, hogy az átlagemberek életminőségét javítsák, ő luxusvillát tervez a leggazdagabbaknak. Ne felejtsük, hogy a „minimális élettér” témájával mélyrehatóan foglalkozó második CIAM-kongresszust 1929-ben tartották (Barr, 2010). Akár azt is mondhatjuk, hogy a Tugendhat-ház a megtestesült ellentéte volt az ott megfogalmazott elvek egy részének, hiszen egyedi, „maximális” létezésre tervezték, gyakorlatilag anyagi korlátok nélkül.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. kép. A megérkezés tere (fotó: Nagy Iván)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azt is megkérdőjelezték, hogy a ház egyáltalán lakható-e. Ebben az esetben a tulajdonosok határozottan megvédték Miest, egy német építészmagazin (Justus Bier [1931] és Walter Riezler [1931ab]) kérdésére és kritikájára válaszolva Grete és Fritz olvasói levélben nyugtattak meg mindenkit, hogy boldogabbak nem is lehetnének, pontosan ilyen villára (élettérre) vágytak. Ők ketten fullasztónak érezték az akkor még jellemző zárt, tárgyakkal telezsúfolt tereket, felszabadítónak és megnyugtatónak tartották a saját lakóházukat. Fritz lelkes amatőr fotós volt, rengeteg képet készített a villa belső teréről, érezhetően átérzéssel és szeretettel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokak szemét szúrta a horribilis bekerülési költség is, a villa állítólag 5 millió akkori cseh koronába került, ami legalább tizenötször annyi volt, mint egy átlagos polgári családi ház Brnóban. Egyes publikációkban harmincszoros ez az érték, de nyilván sok függ az összehasonlítási alaptól, egy biztos, a pénz nem sokat számított. Ez a kimagasló összeg csak részben magyarázható az akkor még teljesen egyedinek és különlegesnek számító műszaki és épületgépészeti megoldásokkal, mint az automatizált kapu, a 15 négyzetméteres felületű süllyeszthető üvegtáblák, konyhai szagelszívó vagy a speciális légkondicionálás. Mies híres és örökérvényű „less is more” szlogenjét biztosan nem a bekerülési költségekre értette.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az építkezést helyi cégek végezték (Artur és Mořic Eisler), ami jól mutatja, hogy milyen felkészült mérnökök és kivitelezők működtek akkortájt Brnóban, de mindennel ők sem tudtak megbirkózni: a patinázott rézzel vagy krómozott lemezekkel burkolt acélpillérek és az azokat beépítő munkások Berlinből érkeztek. A beépített bútorok szintén helyben készültek (Standard bytová společnost, Jan Vaněk), beleértve a rugalmasan, akár 24 személyesre bővíthető, kör alakú étkezőasztalt, és a tájépítész is cseh volt, Markéta Roderová-Müllerová.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. kép. Oldalhomlokzat a növényházzal (fotó: Dobai János)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindezen érdemek ellenére a kortárs cseh építészeti szaksajtó (például Jaromír Krejcar és Karel Teige) vagy tüntetően nem vett tudomást a villáról, vagy meglepően erős negatív véleményt fogalmazott meg. Külön hűtött szoba szolgált az értékes bundák tárolására, a szellőztető rendszerben szűrt és szantálolajjal illatosított levegő keringett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alacsony napállásnál belülről felragyogó álomszép, a marokkói Atlasz-hegységből származó, falméretű onyxtáblák árából (amelynek kivágásánál maga az építész irányított, hogy a mintázat a legjobban érvényesüljön) egy családi házat fel lehetett volna építeni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az íves étkezőben álló, ritkaságnak számító, Párizsból hozatott paliszander és „makazár” ébenfa furnéros panelek szintén kisebb vagyonba kerültek. Utóbbia­kat a Gestapo elhurcolta később, de szerencsére a brnói egyetem jogi karának épületében, ahol a Gestapo központja volt, menthető állapotban megtalálták.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bútorozást és belsőépítészetet ugyanolyan gondossággal tervezték meg, mint az egész épületet, ebben Sergius Ruegenberg és Lilly Reich voltak Mies segítségére. Utóbbi több éve munkatársa volt az építésznek (többek között a Barcelona-pavilonnál): a színekért, a bútorozás egy részéért, a textilekért, szőnyegekért és a fekete-fehér bársonyfüggönyökért felelt. A beltéri vakolt felületek bársonyosan csillogtak a stucco lustro fedőrétegnek köszönhetően. A Brno-szék (MR 50) és a Tugendhat-fotel, illetve -asztal ehhez a házhoz készültek, de felhasználtak korábbi bútorokat is, mint az MR 20 konzolos és fonott fotel, a Barcelona-szék (MR 90) és zsámoly.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feljegyzések szerint a tulajdonos házaspár csak néhány perzsaszőnyeggel egészítette ki mindezt, az egyetlen dísz egy fekete Wilhelm Lehmbruck női torzó volt, amely korábban a stuttgarti weissenhofsiedlungi lakóház nappalijában állt.
 

A villa ma

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A privilegizált helyzetű házaspár egykori privát rezidenciája, amelyet a maga idejében sokan kritizáltak (nevezték modernista sznobériának vagy az arisztokrata barokk paloták új változatának is), az EU által biztosított jelentős forrásoknak is köszönhetően, több mint hétmillió euróból nyerte vissza eredeti állapotát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyreállítás példaértékűen alapos előkészítés után történt, egy, dr. Ivo Hammer professzor (aki egyben dr. Daniela Hammer-Tugendhat, a legfiatalabb Tugendhat-lány férje is) vezetésével működő nemzetközi szakértői bizottság munkájára támaszkodva. Évekig gyűjtötték az épülettel kapcsolatos információkat és dokumentumokat, majd létrehozták a Tugendhat House International Committee-t (THICOM), amely a teljes tervezési és kivitelezési folyamatot felügyelte a legapróbb részletekig. A terveket három építésziroda közösen jegyzi: Omnia Projekt, Archteam és RAW.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A brnói Tugendhat-ház ma már a közönség számára nyitott háromdimenziós művészeti alkotás és múzeum, ahol minden olyan közel van az eredetihez, amennyire az lehetséges volt. Mindenki megcsodálhatja a hibátlan arányokat és kompozíciót (Mies kevesebbet idézett mondása szerint: „a jó arányok nem kerülnek semmibe”), a fantasztikus belső tereket és anyagokat, élvezheti a kilátást, és elképzelheti, hogy milyen lehetett itt élni. A körülötte már teljesen kiépült lakónegyedben más lett a pozíciója, mint volt, a semlegesnek ható utcai homlokzat távolságtartást és befelé fordulást sugall.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. kép. A helyreállított épület a kert felől (fotó: Nagy Iván)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Különös érzés a nappaliban vagy a teraszon állva érzékelni, hogy az épület szinte „lebeg” a város felett. A 20. század első harmadának egyik leginspirálóbb és egyben nagyon tanulságos épülete ez, amely közel száz évvel a születése után is elemi erővel hat ránk.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

https://www.archdaily.com/157555/ad-classics-villa-tugendhat-mies-van-der-rohe

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

www.tugendhat.eu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Barr, H. (ed.) (2010): New Living 1929–2009, Frankfurt and the 2nd Congres International d’Architecture Moderne. Berlin: JOVIS Verlag

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bergdoll, B. – Riley, T. (2002): Mies in Berlin 1907–1938. Prestel

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bier, J. (1931): Kann man im Haus Tugendhat wohnen? Die Form, 6, 10, October, 392–393.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Blaser, W. (1997): Mies van der Rohe. 6th ed. Birkhäuser Verlag, 37–44.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Černá, I. – Černoušková, D. (ed.) (2011): Villa Tugendhat. Brno: Brno City Museum

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Černoušková, D. (2012): Brno’s Villa Tugendhat: Eight Decades. Architektúra & Urbanizmus, 1–2, 25–51. https://www.architektura-urbanizmus.sk/2021/10/28/brnos-villa-tugendhat-eight-decades/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Curtis, W., Jr. (2011): Reputations / Mies van der Rohe. The Architectural Review, December, 110–11.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Honey, S. (1986): Mies van der Rohe: European Works. London: Academy Editions

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mawer, S. (2009): The Glass Room. Other Press (US), Little Brown (UK)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Moore, R. (2012): Villa Tugendhat, Brno, Czech Republic – Review. The Guardian, 06 April 2012. https://www.theguardian.com/artanddesign/2012/apr/06/villa-tugendhat-mies-brno-moore

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Puente M. (ed.) (2009): Mies van der Rohe Houses. 2G N. 48/49, Editorial Gustavo Gili, S.L., 118–147.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Riezler, W. (1931a): Das Haus Tugendhat in Brünn. Die Form, 6, 9, September.  321–332.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Riezler, W. (1931b): Kommentar zum Artikel von Justus Bier. Die Form, 6, 10, October, 393–394.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ruby, I. – Ruby, A. (2002): Naïve Architecture – Notes on the Work of Lacaton & Vassal. In: Ruby, A. – Ruby, I.: LACATON and VASSAL. 2G N. 21. Gustavo Gili, 7–9.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tegethoff, W. (1981): Mies van der Rohe: Die Villen und Landhausprojekte. R. Bacht

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tegethoff, W. (1985): Mies van der Rohe: The Villas and Country Houses. The MIT Press
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 Simon Mawer: The Glass Room, 2009. (Booker-díjra jelölt mű, amely fikció, de a családot felháborította, mert félrevezetőnek tartották. Daniela Hammer-Tugendhat egyenesen élősködőnek nevezte az írót, aki kihasználta az épület hírnevét, hogy ő maga ismertté váljon.)  
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave