Jelen tanulmány összesen kilenc másodgenerációs beszélővel rögzített interjú vizsgálatára terjed ki. A vizsgált interjúk körülbelül 6 oldalnyi szöveget foglalnak magukban. A megfigyelt jelenségeket az alábbi táblázat foglalja össze. A beszélők kódja az alábbi adatokat rögzíti: G2, másodgenerációs, F női, M férfi beszélő, illetve az életkorukat. Az első oszlop a vizsgált szöveg hosszát (összes szóban megadva) tünteti fel, megjelenítve a kódváltott (angol) szavak mennyiségét is. A vizsgált szövegben a szerző kigyűjtötte a mondathatáron kívüli és belüli kódváltásokat, ezeket számszerűsítette, majd előfordulási gyakoriságukat az összes kódváltási egység százalékos arányában is megadta. A mondathatáron belüli kódváltási aktusokat további csoportokba osztotta: diskurzusjelölő kódváltások, egyetlen morfémát, összetett morfémát tartalmazó kódváltás, illetve kódkeverés. Ezek esetében is feltüntette az összes kódváltott egyégben a százalékos előfordulási arányukat. Kódkeverésként csoportosított minden olyan elemet, amikor a beékelt (angol) kódváltott morfémát a bázisnyelv (a magyar) morfoszintaktikai jellemzőivel, például raggal látták el a beszélők. Az utolsó oszlopban látható, hogy az adatközlők otthon a szülőkkel, vagy már a házastársukkal milyen nyelven beszélnek. Ez a magyar vagy angol nyelv használati gyakoriságára vonatkozóan releváns adat.