Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Végrehajtó funkciók és nyelv

A kommunikáció során a beszélőnek, illetve a hallgatónak más mentális tevékenységekhez hasonlóan gondolatait és cselekvéseit a céljainak megfelelően össze kell hangolnia. Sokszor többféle viselkedéses válaszlehetőség aktiválódik a nyelvi produkció során, illetve a bejövő információk a nyelvi input többféle jellemzését teszik lehetővé. Ilyenkor az egymással konfliktusban álló információkból ki kell választani az aktuálisan helyes választ vagy jellemzést és le kell gátolni az aktuálisan helyteleneket. Egyre több vizsgálat támogatja azt a feltételezést, hogy ezek a nyelvvel kapcsolatos folyamatok ugyanazokon az agyi struktúrákon alapulnak, mint az általános végrehajtó folyamatok, amelyek a célvezérelt viselkedésért, az alacsonyabb rendű szenzoros és motoros folyamatok koordinálásáért felelősek és amelyeknek a kivitelezése a prefrontális kéreg struktúráira támaszkodik (Miller–Cohen 2001). Novick és kollégái több vizsgálatban tanulmányozták a végrehajtó funkciók és a nyelv kapcsolatát, elsősorban a ventrolaterális prefrontális kéreg (VLPFC), azon belül is bal alsó frontális tekervény (left inferior frontal gyrus, LIFG) funkcióját (pl. Novick et al. 2005; 2009; 2010). Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a LIFG aktív általános kontrollt igénylő feladatok során, például a Stroop-teszt vagy a flanker-teszt inkongruens feltételében (ilyenkor a Stroop-tesztben a színnév nem a megnevezett színnel jelenik meg, pl. a zöld szót látja a vizsgálati személy sárga színnel írva, és a szó színének kiválasztásához le kell gátolnia az automatikusan aktiválódott szójelentést; a flanker-tesztben a célingerként középen megjelenő nyíllal ellentétes irányú nyilak jelennek meg a célinger körül, így az azok által aktivált reprezentációkat le kell gátolni) a kongruens feltételhez képest (amikor a zöld szót zölden látja a résztvevő a Stroop-tesztben és nem jelennek meg zavaró ingerek a flanker-tesztben; pl. Milham et al. 2003). Emellett, ahogy arról a fejezetben már többször is szó volt, több nyelvi funkció kivitelezését is e területnek tulajdonították (pl. artikuláció, szintaktikai műveletek), különösen az azon belül található Broca-régiónak, mivel a nyelvi működések során aktív, illetve a sérülése nyelvi deficitekhez vezethet. A Broca-terület aktivációját nyelvi működésekkel magyarázó elméleteket azonban neuropszichológiai esettanulmányok és képalkotó eredmények is megkérdőjelezik. Broca-sérült betegeknél sokszor nem jelentkezik probléma a Broca-területnek tulajdonított nyelvi funkciókkal kapcsolatban, továbbá egészséges személyeknél sem mindig aktiválódik a terület az említett nyelvi folyamatok végrehajtása során (pl. artikuláció: Barde–Thompson-Schill 2002; szintaktikai műveletek: Friederici 2002; Kaan–Swaab 2002; munkamemória: D’Esposito–Postle 1999). Novick és munkatársai (2005) olyan elméletet javasolnak, amely megmagyarázza a LIFG kontrollfolyamatokban és a nyelvben játszott szerepét, illetve az adatok változatosságát. Eszerint a LIFG feladata a versengő reprezentációk közti konfliktusok feloldása és csak azokban az esetekben jelentkezik aktiváció a területen nyelvi feladatok közben, amikor ilyen konfliktusfeloldó működésekre van szükség.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave