Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Sorrendi információk elsajátítása

Saffran és munkatársai (1996) korai vizsgálataikban azért választották a szószerű egységek szegmentálását, mert a nyelvelsajátításnak ezt a területét feltehetőleg mindenki tapasztalatvezéreltnek gondolja (Aslin et al. 1999). A szavak sorrendjét szervező szabályszerűségeknek (a szintaxisnak) a helyzete ugyanakkor kevésbé egyértelmű (l. a 10. fejezetben az ide kapcsolódó elméleti vitát). A tapasztalatvezérelt elméletek feltételezik, hogy a mondatok is felfoghatók szavak szekvenciájának, amelyben az egyes szavak egymásutániságát statisztikai alapon lehet elsajátítani. Itt nem determinisztikus követésre kell gondolni, sokkal inkább olyasmire, mint hogy egyes szavakat csak bizonyos szavak követhetnek közvetlenül vagy közvetetten: ha egy szót már hallottunk a szekvenciában, akkor feltételezhetjük, hogy a párja is hamarosan meg kell, hogy jelenjen. A nyelvtanok e két típusa a véges állapotú, illetve a kontextusfüggetlen nyelvtanok körébe tartozik (11.10. ábra). Az előbbiben lokális kapcsolódások vannak meghatározva, vagyis az, hogy mely elemek követhetnek egy adott elemet, míg az utóbbi képes kezelni a természetes nyelvekben gyakran előforduló hierarchikus, távolabbi függőségi viszonyokat érintő szerkezeteket is (Vries et al. 2008; Makuuchi et al. 2009; Friederici et al. 2006), amilyen például az egyeztetés vagy a központi beágyazás (A macska, amelyik az egeret kergeti, fehér).

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave