Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Morfológiai komplexitás és munkamemória

Ismeretes, hogy a szavak hossza, gyakorisága, kiejthetősége és más lexikális jellemzők befolyásolják a munkamemória terhelését, keveset tudunk azonban arról, hogy a morfológiai szerkezet milyen hatással van a megjegyezhetőségre. Németh és munkatársai (2006) a magyar nyelv morfológiai gazdagságát kihasználva ezt tették vizsgálatuk tárgyává. Kérdésük az volt, hogy a morfológiailag komplexebb szavak feldolgozása vajon nehezebb-e, mint a morfológiailag egyszerűbb szavaké, miközben a szavak hossza, gyakorisága, kiejthetősége (fonológiai struktúrája), konkrétsága (képkiváltó értéke) kiegyenlített volt. Összehasonlították a résztvevők verbális munkamemória-terjedelmét annak függvényében, hogy a tanulandó szólisták hány morfológiai összetevőből álltak, vagyis hogy a szótő mellett szerepelt-e még rag (például többes szám, tárgyrag) vagy képző a megjegyzendő szóban. Mivel a szóhosszúságot és a fonológiai szerkezetet, vagyis a fonológiaihurok-hatásokat kiegyenlítették, ezen kívül a gyakoriságot és a konkrétságot is kontrollálták, nem várnánk különbséget a morfológiailag összetettebb alakokból álló lista megjegyzési teljesítménye esetében, ha a munkamemória a komplex szavakat egészleges egységként kezelné. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a ragozott szavakból álló lista (pl. halon, romon, lyukat, padon, zsebet, vajat) visszamondása szignifikánsan nehezebb volt, mint a ragozatlan szótövekből állóé (pl. fogoly, cukor, kalap, terep, küszöb, hotel). Ez a különbség még akkor is fennállt, ha a ragozott szó két szótagú, a ragozatlan szó pedig három szótagú volt, vagyis még akkor is nehezebb volt megjegyezni a két szótagú ragozott szavakat, ha azok eggyel kevesebb szótagból álltak, mint a ragozatlan szótő. A vizsgálat egy másik érdekes eredménye, hogy a képzett szavak (például sötétség) visszamondása könnyebbnek bizonyult a ragozott szavak (például lovak) visszamondásánál (16.2. ábra), mint ahogyan könnyebb volt szabályosan ragozott szavakat megjegyezni a rendhagyó módon ragozott szavakhoz képest.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave