Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Kísérleti eredmények

Henst és Sperber (2004) a relevancia kommunikatív elvének vizsgálatát beszédprodukciós feladatokkal végezte. Abból a megfigyelésből indultak ki, hogy amikor két idegen találkozik az utcán, és az egyik a pontos idő felől érdeklődik, a másik rendszerint kerekíti az órája által mutatott időpontot (például 4:28 helyett fél 5-öt mond). A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy azért történik ilyenkor kerekítés, mert a kerekített időpont relevánsabb a hallgató számára, hiszen kevesebb feldolgozási erőfeszítést igényel. Hipotézisük teszteléséhez egy egyetemi kampusz diákjaitól érdeklődtek a pontos idő felől, és az derült ki, hogy függetlenül attól, hogy digitális vagy analóg órájuk volt-e, mindkét esetben kerekítettek. Ez főleg a digitális órával rendelkezők esetén lényeges, hiszen ha nem törekedtek volna egy optimálisan releváns válaszra, akkor egyszerűbb lett volna nekik a pontos időt megmondani. Egy alternatív megoldás erre az lenne, hogy azért is kerekíthettek, mert nem voltak biztosak abban, hogy jól jár az órájuk. A következő kísérletben ezért olyan szituációt kellett teremteni, ahol számított a pontosság, így az Elnézést, meg tudná mondani, mennyi az idő? formulát az Elnézést, nem jár jól az órám, meg tudná mondani, mennyi az idő? kérdésre változtatták. Az analóg órás válaszok azt mutatták, hogy ebben az esetben a megkérdezettek 49%-ban adtak meg pontos időt a kontroll 6%-kal szemben, ami megint csak az optimális relevanciára való törekvés mellett érvel. Végül a harmadik kísérlet a következő szituációt tartalmazta: a kísérletet végző személy az időpont felől érdeklődve megadta azt az információt is a megkérdezetteknek, hogy épp egy 4:00 órakor kezdődő fontos találkozóra igyekszik (Helló, meg tudja mondani, mennyi az idő? Van egy fontos találkozóm négykor). Ebben az esetben 3:32-kor 3:30-at mondani lényegében ugyanazt a hatást jelenti, mint ha 3:32-t mondtak volna, viszont 3:58-kor 4:00-et mondani már félrevezető lehet. Vagyis minél közelebb vagyunk a találkozó idejéhez, annál relevánsabbá válik a pontosság, és valóban: a „később” csoport kevésbé kerekített, mint a „hamarabb” csoport.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave