Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Héber

A héber a fentiektől gyökeresen eltérő szerkezetű, a sémi nyelvcsaládba tartozó nyelv. A héberben az igék és a főnevek többsége mássalhangzó-gyökökből áll, a morfológiai alternációkat a mássalhangzók közötti magánhangzók mintázatai és szillabikus affixumok képviselik. Az igealakokon jelölik a nemet (hím- vagy nőnem), számot (egyes vagy többes), időt (jelen vagy múlt) és múlt időben a személyt is. A három igei paradigma közül az elsőbe tartozó ’lovagol’ ige gyöke a r-x-v mássalhangzóhármas, jelen idejű alakjai a következők: hímnem egyes/többes szám: roxev, roxvim; nőnem egyes/többes szám: roxevet, roxvot. Ugyanennek az igének a múlt idejű paradigmája kilenc alakból áll, itt ugyanis a nemen és számon kívül a 2. és 3. személyt is jelölni kell. Dromi és munkatársai (1999) vizsgálataikban a héber anyanyelvű, nyelvi zavart mutató gyerekeknél a múlt idejű alakokra korlátozódó egyeztetési deficitet mutattak ki, amit a múlt idejű igei egyeztetési struktúra nagyobb bonyolultságával – személy, szám és nem szerinti egyeztetés a jelen időben használt egyszerűbb, csak szám és nem szerinti egyeztetéssel ellentétben –, illetve ennek nagyobb feldolgozási terhelésével magyaráztak. A hibázások mindig közeli tévesztések voltak, a produkált alakok a célformáktól egy-két egyeztetési jegyben különböztek, és nem volt olyan egyeztetési jegy, pl. szám vagy nem, amit következetesen elrontottak volna. A részletesebb vizsgálatok során azonban kiderült, hogy az egyeztetési teljesítmény elmaradását a különböző morfofonológiájú igei templátumok közül csak az egyikben mutatott gyengeség okozza. A héber anyanyelvű gyerekeknél tehát nincs szelektív deficit az egyeztetésben vagy az időjelölésben, mindössze egyes igei paradigmák jellemző morfofonológiai alternációinak alkalmazása korlátozott, a többiben a nyelvi kontrollcsoportoknak megfelelően teljesítenek. A morfofonológiai jellegű hibák, pl. magánhangzók vagy szótag elhagyása, mássalhangzó-váltakozások gyakran paradigmatévesztésről, azaz egy igének nem megfelelő ragozási csoportba sorolásáról árulkodtak (Leonard et al. 2000).

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave