Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország

Örményország is megindult az európai felzárkózás útján, az Európai Unióval kötött partnerségi és együttműködési megállapodása a szomszédos dél-kaukázusi országokkal egy napon, 1999. július 1-jén lépett életbe. Az Európai Szomszédságpolitika keretében Örményországra vonatkozóan is elkészült az Európai Unió akcióterve a többiekéhez hasonló tartalommal és szerkezetben, sok szó szerinti egyezéssel. A nyolc prioritás is azonos például a grúz dokumentummal. Az ország számára kulcsfontosságú területi konfliktussal, Hegyi Karabah státuszának problémájával itt is egyetlen pont (4.2) foglalkozik, az Európai Unió azonban csak a humanitárius területen és az aknátlanításban vizsgálja meg részvételének lehetőségét. Örményország mintegy négy éven át tárgyalt az Európai Unióval egy társulási megállapodásról, azonban az utolsó pillanatban visszafordult, és inkább az orosz szövetséget választotta. Ebben nyilvánvalóan szerepet játszott az Azerbajdzsánnal szemben fennálló területi konfliktusában remélt orosz támogatás. Ugyancsak szüksége van az orosz barátságra a Törökországgal az 1915. évi örmény népirtással kapcsolatban fenntartott akut konfliktusa miatt. Putyin orosz elnök alig két hónappal a Keleti Partnerség vilniusi csúcstalálkozója előtt, 2013. szeptember 3-án Jerevánba látogatott, és elérte a pálfordulást.392 Örményország a nyugati integráció helyett az Oroszország által ajánlott vámunióhoz, azután az Eurázsiai Unióhoz is csatlakozott. Ez kizárja az EU-tárulás – és bármilyen más szabad kereskedelmi egyezmény – önálló megkötésének lehetőségét.393

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave