Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


A „vegyes” nemzetközi hatáskör jelentősége

Az Európai Unió jogi személyiségét illetően a külkapcsolataiban kezdettől fogva bizonyos kettősség tapasztalható, amelyet sem a rendkívül ambiciózus Maastrichti Szerződés, sem annak szapora utódai nem csökkentettek. Arról a jogelméleti vitáról van szó, amely azt firtatta, hogy vajon az Unió a nemzetközi kapcsolatoknak önálló, saját jogi személyiséggel felruházott alanya, vagy csupán a tagállamok együtteseként cselekszik, amelyeket az Unió mintegy keretbe foglal.83 Pusztán az a tény, hogy a nyugat-európai államok túlnyomó részét – köztük tekintélyes nukleáris hatalmakat, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjait stb. – tömörítő országcsoport egy „kétfedelű” struktúrában jelenik meg a külvilág számára, önmagában nem lehet probléma, sőt akár még a nemzetközi fellépés súlyát is növelheti. Ez a sajátos konstrukció különféle formákban érvényesítheti az eredendően tagállami szuverenitást: olyan módon és elosztásban, ahogyan azt az Unió tagországai az adott esetben a saját érdekeik szempontjából szükségesnek és célszerűnek ítélik.84 Az integrációt eszerint felfoghatjuk az államok közötti szövetség egy újfajta változatának, amelyet a XX. század második felének valósága töltött meg tényleges tartalommal.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave