Balázs Péter

Az Európai Unió külpolitikája


Rugalmassági elemek

A kormányközi szintű, azaz a viszonylag legkevésbé integrált együttműködés merevségén a Lisszaboni Szerződés könnyített azáltal, hogy a kemény és homogén kötelezettségek falain különféle kiskapukat nyitott. Az állásfoglalásokhoz előírt egyhangúság követelményét némiképp oldja a szavazási eljárással kapcsolatos néhány szabály [EUSz. 31. cikk (1) bekezdés]. Itt nem elsősorban azokról a kivételekről van szó, amikor minősített többségi szavazás lehetséges [EUSz 31. cikk (2) bekezdés]. Feltételezhető ugyanis, hogy mire az Európai Tanács az „Unió stratégiai érdekének” minősít egy ügyet, addigra széles körű politikai konszenzus képződik, akár szavaznak róla formálisan, akár nem. Ezzel szemben a tartózkodás a szavazás során lehetővé teszi azt, hogy az illető tagállam a maga részéről ne hajtsa végre az adott döntést, habár szolidáris marad a többiek állásfoglalásával. Ezáltal tehát kivonhatja magát az ügyből anélkül, hogy megvétózná azt, és így akadályozná a többi tagország közös cselekvését. Amennyiben ezzel a jogával a tagállamok legalább egyharmada él olyan összetételben, hogy egyben az Unió népességének legalább egyharmadát képviselik, a határozat nem kerül elfogadásra. A gyakorlatban ez az eljárás a kétharmad számára nyit lehetőséget úgy, hogy nem állítja szembe őket a kimaradókkal és azokat sem az aktív többséggel.

Az Európai Unió külpolitikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 295 819 4

Megújult tartalommal kerül az olvasó kezébe az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv. A korábbi kiadás óta merőben megváltoztak a körülmények. Magyarország 2004-ben az EU tagja lett, 2009-ben pedig életbe lépett a Lisszaboni Szerződés, amelynek új szabályai és intézményei a korábbinál jobb feltételeket teremtettek az EU-ban a külpolitika közös gyakorlása számára.

Mindeközben alapvetően átalakult Európa külső környezete. A poszt-szovjet térségben az orosz külpolitika expanzív fordulatot vett. Az „arab tavasz” hatalmas változások kezdetét jelzi Európa szomszédságában. A korábban félreeső Törökország új geopolitikai kontextus kellős közepén találta magát. Ukrajna, Szíria, vagy Líbia megoldatlan problémái az európai jóléti övezetre nézve is súlyosbodó következményekkel járnak.

A világpolitika és benne az EU külpolitikai történései a média segítségével naprakészen követhetők, ám az események halmazában nem könnyű eligazodni.

Ez a könyv rendszerszerű megközelítéssel és a történelmi előzmények megvilágításával kíván segítséget nyújtani az újabb fejlemények megértéséhez.

Az első és második rész az Európai Uniót a nemzetközi rendszer részeként helyezi el a világban, bemutatva a tagállamok külpolitikai együttműködésének lépcsőfokait és az uniós szintű külkapcsolatok átalakuló szerkezetét.

A harmadik és a negyedik rész az EU külpolitikáját partnerek szerinti bontásban részletezi.

Ez a könyv épít a szerző diplomáciai, kormányzati és európai pozíciókban szerzett személyes tapasztalataira, de nagyrészt annak az egyetemi tananyagnak a magyar nyelvű lenyomata, amelyet egy évtizede oktat a Közép-európai Egyetemen. A soknemzetiségű hallgatók okos kérdései, az egyetemen végzett kutatások és a CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) konferenciái is gazdagították a mondanivalót.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balazs-az-europai-unio-kulpolitikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave