Az eredménykimutatásban a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 85. § (1) és (1a) bekezdéseiben meghatározott gazdasági eseményeket, ha azok nem tartós részesedéshez, az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz vagy vásárolt követeléshez kapcsolódnak. A változás ennél a jogszabályi helynél az, hogy az Szt. alkalmazási szabályhoz kapcsolódó kivételek köre kiegészült a vásárolt követelésekkel.

A helyi önkormányzatoknak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 110. § (2) bekezdése szerint a zárszámadási rendelethez csatolnia kell egy vagyonkimutatást a helyi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szerv tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökről, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközökről és pénzeszközökről. A vagyonkimutatás korábbi leírása szerint ezt a vagyonkimutatást eszköz-, illetve forráscsoportonként kellett volna elkészíteni. A jogszabály-módosítás a forráscsoportonkénti elszámolást törölte.

A kincstár beszámolási és könyvvezetési körébe tartozó központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat ellátó szervezetek felsorolását az Áhsz. 2. számú melléklete tartalmazza. Ennek a mellékletnek a 17. pontjában az Igazságügyi Hivatal szervezet helyett a fővárosi és megyei kormányhivatalok kerültek kijelölésre.

A kötelező számlakeretet az Áhsz. 16. számú melléklete tartalmazza. Ezen belül a 842. Hiányzó, selejtezett, megsemmisült, állományból kivezetett eszközök könyv szerinti értéke ráfordítás számla elnevezése kiegészült azzal, hogy itt csak olyan eszközökkel kapcsolatos ráfordítások számolhatóak el, melyek nem minősülnek sem részesedésnek, sem értékpapírnak.

A kötelező egyezőségeket az Áhsz. 17. számú melléklete tartalmazza. Az egyik ilyen kötelező egyezőség, hogy a 05. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlákon belül az előirányzatok nyilvántartására vezetett (1-es végződésű) számlák egyenlegét nem haladhatja meg a költségvetési évben esedékes kötelezettségek (a 0021. és 0022. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű) és a teljesítés (3-as végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlege. Ez alól a kötelező egyezőség alól az Áhsz. két kivételt említ meg, az egyik a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető előirányzataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák, a másik az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 36. § (2) bekezdése szerinti esetek. Ez utóbbi jelenti 2016. november 19-étől az új kivételt. Az Áht. idézett §-a az olyan eseteket tartalmazza, amelyek tekintetében a Kormány egyedi határozatában a szabad előirányzatot meghaladó mértékű vagy tárgyévi előirányzattal nem rendelkező közfeladathoz kapcsolódó kötelezettségvállalást engedélyezhet az ahhoz szükséges előirányzat mértékéről hozott döntésével egyidejűleg, amelynek átcsoportosításáról az államháztartásért felelős miniszternek kell utólag egyoldalú nyilatkozatban gondoskodni.