A kötelezettségvállalások esetében az Áht.-ben megfogalmazott definíció alapján még csak egy szabályszerű jognyilatkozatról van szó, itt még nem történt pénzügyi teljesítés. Ezeket a kötelezettségvállalásokat az érvényes bizonylatok alapján kizárólag a költségvetési számvitelben lehet rögzíteni, a pénzügyi számvitelben, ami a teljesítés szemléleten alapul még nem, mivel szakmai, fizikai teljesítés nem történt. A kötelezettségvállalás tárgyának a teljesítése után a költségvetési számvitelben végleges kötelezettségvállalásról beszélhetünk. Itt már megtörtént a szakmai, fizikai teljesítés és az ellenérték pénzügyi teljesítése hiányzik. Ezt a végleges kötelezettségvállalást rögzíteni kell a költségvetési számvitelben, de rögzíteni kell a pénzügyi számvitelben is a teljesítés tárgyának megfelelően vagy eszközként, vagy költségként, vagy ráfordításként, és ezzel egy könyvelési tételben, mint kötelezettséget is nyilvántartásba kell venni. A pénzügyi számvitel nem a végleges kötelezettségvállalás fogalmat, hanem a kötelezettség fogalmat használja. Az államháztartási számvitelben a kötelezettség tartalma megfelel az Szt.-ben megfogalmazott kötelezettség tartalmi követelményeinek. A kétféle szabályozás (Szt. és Áhsz.) között a különbség az, hogy az Áhsz. minden, az egységes rovatrendben megjelenő kiadási rovathoz kapcsol végleges kötelezettségvállalást, és így kötelezettséget, míg az Szt.-ben a kötelezettségek csoportosítása az elszámolási különbözőségek miatt eltérő.