Farkas Ákos, Róth Erika

A büntetőeljárás

4., átdolgozott kiadás


A bizonyítás kiegészítése (Be. 534. §)

Ahhoz, hogy a tárgyaláson folyó bizonyítás lényegét, a bíróságnak a bizonyítással kapcsolatos feladatát és kötelezettségét megértsük, kissé vissza kell térnünk a bizonyítás általános szabályaira. A Be. 163. §-ához fűzött indokolásnak már az első mondata elárulja, hogy a bíróságnak egészen más, letisztultabb szerepet szán a jogalkotó: „A törvény strukturális jelentőségű újítása a bíróság tényállás tisztázási kötelezettségének újragondolása.” A Be. 163. és 164. §-ából és az ahhoz fűzött indokolásból derül ki, hogy ez mit is takar. A bíróság a vádhoz kötve van, a tényállást is a vád keretein belül tisztázza. Az indokolásban írtaknak megfelelően „Főszabály szerint a bíróság a vád tisztázása során bizonyítási eszközöket hivatalból csak pártatlanságának fenntartása mellett, az eljárási alapelvekre figyelemmel, indítványok alapján szerezhet be és vizsgálhat meg.” Tehát az, hogy a vád bizonyítása a vádlót terheli, nem üres szólam, hanem a Be. 164. § (1) bekezdésében írtak szerint „A vád bizonyításához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló bizonyítási eszközök rendelkezésre bocsátása, illetve beszerzésének indítványozása a vádlót terheli.” A bíróság tehát csak akkor köteles bizonyítékok beszerzésére, ha erre irányuló indítványt terjesztettek elő és azt nem utasította el. A vád bizonyításával kapcsolatban az indítványok értelemszerűen a vádlótól erednek. A tárgyalást megelőzően előterjesztett bizonyítási indítványok alapján tervezett bizonyítás lefolytatását követően sor kerülhet a bizonyítás kiegészítésére, de láttuk, hogy a tárgyaláson további bizonyítási indítványt már csak a viszonylag szigorú feltételeknek megfelelően lehet előterjeszteni és ezen indítványok alapján a bizonyítást lefolytatni.

A büntetőeljárás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2019

Nyomtatott megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 295 905 4

A büntetőeljárás című tankönyv új, negyedik kiadásának az elkészítését a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 2018. július 1-jén történt hatálybalépése tette szükségessé. A Be. új szerkezete, új jogintézményei, a meglévő jogintézmények eltérő értékelése, az eddig megszokottól eltérő elnevezése, a korábbról megőrzött rendelkezések eltérő tartalmú szabályozása, nem utolsósorban a törvény terjedelmének a korábbi, 1998. évi XIX. törvényhez képest jelentős megnövekedése a korábbi, összesen 608 §-ról 879 §-ra indokolttá tették a tankönyv újraírását.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-roth-a-buntetoeljaras-2018//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave