Elöljáróban meg kell említeni, hogy a Tanács 2000. május 29-én fogadta el az 1347/2000/EK rendeletet a házassági ügyekben és a szülői felügyeletre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról. A 1347/2000/EK rendelet a Brüsszel (II.) Egyezményen169 alapul, szokás is Brüsszel II. rendeletként emlegetni. A rendelet gyorsan módosításra került: a szülői felügyelettel kapcsolatos szabályok kibővítése érdekében, így a 2003. november 27-én elfogadott 2201/2003/EK rendelet a 1347/2000/EK rendeletet hatályon kívül helyezte. A 2005. március 1. napján hatályba lépő új rendelet (Brüsszel IIA rendelet) annak érdekében, hogy minden gyermek számára egyenlőséget biztosítsanak, hatályát kiterjeszti a szülői felügyeletre vonatkozó valamennyi határozatra, beleértve a gyermekek védelmére vonatkozó intézkedéseket is, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljárásokhoz kapcsolódnak-e vagy sem.170 Az új rendelet hatálya a házasság felbontására, különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó eljárások mellett kiterjed a szülői felügyelet megállapítására, gyakorlására, átruházására, korlátozására vagy megszüntetésére is, így különösen a következőkre: felügyeleti és láthatási jog; gyámság, gondnokság és hasonló intézmények; a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervezetek kijelölése és feladatai, akik képviselik vagy támogatják a gyermeket; a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése; a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával, vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.171 Nem érinti viszont a rendelet a szülői jogállás megállapításával, az örökbefogadással, a névviseléssel, a célvagyonnal (trust), a nagykorúvá válással és a gyermekek által elkövetett bűncselekmények következtében foganatosított intézkedésekkel kapcsolatos ügyeket. Fontos kiemelni, hogy a házassági vagyonjog kérdései nem tartoznak a rendelet hatálya alá. A rendelet részletes szabályokat ad a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárásokat illetően a joghatóságra, a határozatok elismerésére és végrehajtására.172 A családjog területén óriási eltérések vannak a tagállami jogok között, ezért fontos, hogy a rendelet az eljárásjogok területén fennálló konfliktusok feloldására szabályokat fogalmaz meg.173 Hasonlóan a 44/2001/EK rendelethez, e másodlagos jogforrás alá tartozó témakörökben is lehetőség van arra, hogy sürgős esetben az egyes tagállamok bíróságai ideiglenes intézkedéseket174 és biztosítási intézkedéseket hozzanak olyan esetekben is, ha a rendelet szerint az ügy érdemében más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal. A Brüsszel (I.) Egyezmény által megfogalmazott joghatósági szabályokhoz képest speciális az ún. reziduális joghatóság szabálya, olyan esetben kerül sor ennek alkalmazására, ha valamelyik házasfél nem az Unió állampolgára. Ebben az értelemben tehát extraterritoriális uniós joghatóságról beszélhetünk. A határozatok elismerése tekintetében sajátos szabály a Brüsszel (I.) Egyezményhez képest, hogy a határozat elismerését azzal az indokkal is el lehet utasítani, ha a gyermek jogait megsértették (például a gyermek meghallgatására nem került sor).