MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban
A fogalommeghatározó normák és általában a jogértelmezés jelentősége a többnyelvű uniós jogban
A fogalmak világának kutatása az emberi gondolkodás történetében mindig is rendkívül fontos szerepet töltött be. Gondoljunk csak Platon, Aristoteles vagy Hegel rendszeralkotó tanaira vagy a nominalizmus elképzeléseire. A fogalmak segítségével a dolgok értő módon való leírására nyílik lehetőség. A fogalmakat tekinthetjük az emberi értelem első fontos nyilvánulásának és egyszersmind eszközének. A fogalmak fontos absztrahálásra, rendszerezésre késztetnek bennünket, hiszen a fogalmak által a sokaságban kijelölhetjük az egyenértékűt (szinonimat) és hasonlót, valamint a különbözőt és a nem-hasonlót is. A gondolkodásnak ez az operációja nem más, mint a fogalom alkotása. A fogalmaknak nagyrészt rendező tulajdonsága van, kisebb-nagyobb egységekké rendezik a sokfélét, szétszórtat, tarkát, melyek maguk közt hasonló képzetekből alakultak, és más egységekkel minőségileg ellentétben állnak. A fogalmak tehát az összefoglaló, elkülönítő és rendező ész absztraktív eredményei. Mai közelítésben a fogalmakat leginkább elvont képzeteknek, absztrakció (haladó absztrakció) eredményének tekintjük.
Tartalomjegyzék
- A jog érvényesülésének térsége az Európai Unióban
- Impresszum
- 1. A jog jelentősége Európában
- 2. A jog érvényesülésének térsége
- 3. A jog érvényesülésének térsége gyakorlati megvalósulása: a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jelenlegi helyzete az Európai Unióban
- 3.1. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés történeti kérdései
- 3.2. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jelenlegi rendszerének elemei
- 3.2.1. Joghatósági szabályok
- 3.2.2. Az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályok
- 3.2.3. Eljárási kérdéseket szabályozó jogforrások
- 3.2.4. Alternatív európai eljárási szabályok
- 3.2.5. Szervezeti kérdéseket rendező jogforrások
- 3.2.6. A másodlagos jogforrások érvényesülését segítő nemzetközi egyezményekkel összefüggő uniós jogforrások
- 3.2.7. Határozatok, egyezmények az opt-out, opt-in fenntartásokkal, megerősített együttműködéshez való utólagos csatlakozásokkal összefüggésben
- 3.2.8. Kisegítő szabályok a másodlagos jogforrásokhoz
- 3.2.1. Joghatósági szabályok
- 3.3. A jövő kihívásai
- 3.4. Jogegységesítési törekvések a magánjogban
- 3.1. A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés történeti kérdései
- 4. Polgári és kereskedelmi ügyekben való igazságügyi együttműködés harmonizációs szabályai
- 4.1. A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel I.)
- 4.2. A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Brüsszel IIA)
- 4.3. Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12. ) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Új Brüsszel I.)
- 4.4. Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.)
- 4.5. Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II.)
- 4.6. A Tanács 1259/2010/EU rendelete (2010. december 20.) a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról (Róma III.)
- 4.7. Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete (2012. július 4.) az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről (Róma IV.)
- 4.8. A Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (Róma VI.)
- 4.9. Előkészületben lévő vegyes jogforrások
- 4.9.1. Javaslat a Tanács rendeletére a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Róma V.)
- 4.9.2. Javaslat a Tanács rendeletére a bejegyzett élettársi közösségek vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Róma V/A)
- 4.9.1. Javaslat a Tanács rendeletére a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Róma V.)
- 4.10. Az Európai Parlament és a Tanács 1393/2007/EK rendelete (2007. november 13.) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
- 4.11. A Tanács 1206/2001/EK rendelete (2001. május 28.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről
- 4.12. A Tanács 1346/2000/EK rendelete (2000. május 29.) a fizetésképtelenségi eljárásról
- 4.13. Az Európai Parlament és a Tanács 1896/2006/EK rendelete (2006. december 12.) az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról
- 4.14. Az Európai Parlament és a Tanács 861/2007/EK rendelete (2007. július 11.) a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről
- 4.15. Az Európai Parlament és a Tanács 805/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról
- 4.16. A Tanács 2003/8/EK irányelve (2003. január 27.) a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról
- 4.17. A Tanács 2004/80/EK irányelve (2004. április 29.) a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről
- 4.18. Az Európai Parlament és a Tanács 2008/52/EK irányelve (2008. május 21.) a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól
- 4.19. Az Európai Parlament és a Tanács 568/2009/EK határozatával (2009. június 18.) módosított 2001/470/EK Tanácsi határozat (2001. május 28.) az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben
- 4.1. A Tanács 44/2001/EK rendelete (2000. december 22.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel I.)
- 5. A jog érvényesülésének térsége újabb szemszögből: igazságügyi együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Unió Bírósága között
- 5.1. Az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének néhány elméleti kérdése és gyakorlati tapasztalatai
- 5.2. A Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására vonatkozó hatásköre
- 5.3. Az EUMSz 267. cikke
- 5.4. Az érintett joganyag
- 5.5. Az előterjesztő szerv bíróság jellege
- 5.5.1. A szervet jogszabály alapítja
- 5.5.2. A szerv állandó jelleggel működik
- 5.5.3. A szerv jogszabályok alapján hozza döntését
- 5.5.4. A szerv kontradiktórius eljárása
- 5.5.5. A szerv kötelező hatásköre
- 5.5.6. A szerv függetlensége
- 5.5.7. A fogalom elemeinek jogvédelmi célú átalakulása (közhatalom gyakorlása – jogvita – igazságszolgáltatási tevékenység)
- 5.5.1. A szervet jogszabály alapítja
- 5.6. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének egyéb feltételei
- 5.7. Néhány eljárási kérdés
- 5.8. Az Európai Bíróság előtti eljárás nyelve
- 5.9. Az előzetes döntés joghatása
- 5.10. Az eljárás főszabályától való eltérés: a gyorsított eljárás
- 5.11. Speciális eljárás fogvatartott személyek jogvédelme érdekében
- 5.12. A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége vonatkozásában alkalmazandó új eljárás: a sürgősségi előzetes döntéshozatali eljárás
- 5.13. Az előzetes döntéshozatalra utalás formája, az azzal kapcsolatos tartami követelmények
- 5.1. Az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezésének néhány elméleti kérdése és gyakorlati tapasztalatai
- 6. Jogvédelmi mátrix az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés érdekében
- 6.1. Uniós szint
- 6.2. Sajátos „passerelle-elvek”
- 6.3. Tagállami szint
- 7. A jog érvényesülésének térsége az alapjogok szempontjából
- Felhasznált irodalom
- Felhasznált jogesetek
Kiadó: Wolters Kluwer Kft.
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 295 609 1
Európa kinyitotta kapuit. Az Európai Unióban szabadon mozoghatunk, tanulhatunk, vállalhatunk munkát, de óhatatlanul határon átnyúló jogvitákba is keveredhetünk. A jog érvényesülésén alapuló európai térség azt jelenti, hogy az Európai Unióban az igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést, az igazságügyi hatóságok közötti hatékonyabb együttműködést és a bírósági határozatok EU-n belüli szabad mozgását kell megvalósítani. A térség célkitűzései között szerepel az egységes igazságügyi térség létrehozása, ami a joghoz és igazságszolgáltatáshoz való megfelelő hozzáférést jelenti. Az eltérő tagállami jogrendszerek közelítése mellett a különbözőségekből adódó igényérvényesítési akadályok fokozatos lebontásával, a kölcsönös bizalom elvének kiteljesedésével célkitűzés az is, hogy az igényérvényesítés vagy éppen végrehajtás sikere ne függjön attól, hogy a határon átnyúló elemet tartalmazó jogvitában az eljárás mely tagállamban zajlik. A könyv a jog érvényesülése térségének különböző szeleteit bemutatva hasznos segítséget ad mind a jogalkalmazók, mind az uniós jogot tanulók, mind pedig az egyszerű jogkereső polgárok számára.
Hivatkozás: https://mersz.hu/gombos-a-jog-ervenyesulesenek-tersege-az-europai-unioban//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
