Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Meghatározások, terminológia, változatosság

Mind a DSM-IV, mind a BNO-10 tartalmazza a pervazív fejlődési zavarok (pervasive developmental disorders, PDD-k) gyűjtőfogalmát. Olyan idegrendszeri alapokon kibontakozó fejlődési zavarok tartoznak ide, amelyeknek közös prototípusa a szorosan vett autizmus („gyermekkori autizmus” a BNO-10-ben, és „autisztikus zavar” a DSM-IV-ben). Így a pervazív fejlődési zavarok mindegyike fogalmi értelemben az autizmus közeli rokonának, azzal többé-kevésbé analóg zavarnak tekinthető. Maga a pervazív („átható”) kifejezés arra utal, hogy noha, mint már említettük, ezekben a zavarokban nem sérült szükségszerűen a viselkedéses-pszichológiai működések minden eleme, s különösen viselkedéses szinten látszik számos funkció sok személy esetében épnek, a definíció szerint sérült területek azonban annyira kulcsfontosságúak az egészséges, tipikus alkalmazkodás és társas részvétel szempontjából, hogy a zavar bizonyos értelemben szelektív természete ellenére áthatja a személy egész személyiségét, működését és életútját.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave