Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Kényszerbetegség

Kényszerbetegségnek tekinthetjük az énidegen kényszergondolatokkal és kényszercselekvésekkel járó, az életvezetést és a szociális funkciókat jelentősen rontó, nem kontrollálható, irracionális szorongásos állapotokat. A rendelkezésre álló családvizsgálati adatok szerint a betegség kialakulásában a genetikai tényezők jelentős szerepet játszhatnak. Kényszeres betegek családjában az első fokú vérrokonok között 20–35%-ban fordult elő kényszeres tünet, összevetve a normál populációban való 3%-os gyakorisággal. Az ikervizsgálatok adatai egybehangzóan arra utalnak, hogy a monozigóta ikrekben következetesen magasabb volt a konkordancia, mint dizigótákban. Klinikailag gyakori átfedés van a kényszeres, a motoros tic (akarattól független gyors izomrángás) és a Tourette-betegség között. Valószínű, hogy ezek a betegségek genetikailag átfedésben vannak. Egyes vizsgálati adatok szerint a kényszeres betegek 20%-ában motoros tic is észlelhető. Megelőzően utaltunk a dopaminreceptorgén-polimorfizmus (D4) lehetséges szerepére (McGuffin és mtsai 2004) a kényszerbetegségben.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave