Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Komplex, poligénes meghatározottság

Szemben az egyetlen gén által meghatározott zavarokkal (mint például a Huntington-betegség) a szkizofrénia hátterében több gén összjátéka azonosítható, a betegséget a komplex zavarokhoz soroljuk, akárcsak például a cukorbetegséget. A genotípus és a fenotípus közötti kapcsolat jelenlegi ismereteink szerint szkizofrénia esetében nem determinisztikus, azaz a genotípust hordozó személy nem 100%-os, hanem lényegesen kisebb valószínűséggel fog megbetegedni. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a genotípus által jelentett kockázat probabilisztikus (Lieberman és mtsai 2006). A szkizofrénia öröklődése tehát nem mendeli jellegű, a fenotípus több gén összjátékának, illetve a genotípus és az epigenetikai tényezők interakciójának az eredménye. A poligénes/multifaktoriális modell mellett bevezetésre került az ún. kevert modell is (Tsuang 1991), amely feltételez egy ún. hajlamosító főgént poligén/multifaktoriális háttérrel, s nem zárható ki az a lehetőség sem, hogy major lokuszok játszanak szerepet a fenotípus bizonyos aspektusainak átörökítésében.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave