Bereczkei Tamás, Hoffmann Gyula (szerk.)

Gének, gondolkodás, személyiség


Genetikai heterogenitás (Trixler és mtsai 2009)

A korai kezdetű forma esetében az öröklődés autoszomális domináns mintát követ. A DNS-marker-kutatások meggyőző eredményekkel szolgáltak. Négy családi előfordulású megbetegedésben a patológiás gént a 21-es kromoszóma hosszú karjára lokalizálták. A 21-es kromoszóma vizsgálatát az indokolta, hogy a 40-es éveikben a Down-kóros betegek agyában az Alzheimer-betegséggel megegyező neuropatológiai elváltozások észlelhetők. Mint ismeretes, a Down-kór hátterében a 21-es kromoszóma triszómiája áll. Sikerült a 21-es kromoszómán azonosítani az amiloid-prekurzor protein (APP) gént, amely az amiloid plakkok kialakulásért felelős. Más vizsgálatok a 19-es és a 14-es kromoszóma patogenetikus szerepére mutattak rá, így Schellenberg és munkatársai 1987-ben 31 családot vizsgálva közöltek asszociációt családi Alzheimer-betegség és a 19-es kromoszómára lokalizált apolipoprotein E4-es (APOE4) allélja között. Újabban a 14q-val való kapcsolódást írtak le a korai kezdetű formákban, ami azért jelentős, mert ez típus adja a családi esetek 70–80%-át.

Gének, gondolkodás, személyiség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 706 7

Magas szülőknek csak magas gyermekei lehetnek? Lehet az, hogy alapvető biokémiai folyamatainkat tekintve kevéssé különbözünk a baktériumoktól, alig a muslincáktól és szinte egyáltalában nem a csimpánzoktól? Valóban a nevelésen múlik, hogy ki lesz társaságkedvelő, ki szorongó, ki félénk és ki agresszív - vagy ebben a gének is fontos szerepet játszanak?

Vajon tényleg csak legfeljebb néhány molekulánk eltérésein múlik, hogy némelyikünk hajhássza az újdonságokat, mások legszívesebben csak elüldögélnének a szobában?

Lehetséges, hogy a szomszédunk, akinek már a nagyapja is a mi nagyapánkkal gyerekeskedett, genetikailag jobban eltér tőlünk, mint egy zulu törzsfőnök?

Öröklődhet-e a mélabú, a kíváncsiság vagy a kreativitás? A szülői nevelés hiányosságai vagy bizonyos gének tekinthetők felelősnek azért, ha valaki depresszióban, skizofréniában vagy autizmusban szenved? Mennyire vagyunk képesek arra, hogy öröklött adottságaink ellenében karcsúak legyünk, uralkodjunk indulatainkon és fejlesszük gondolkodásunk rugalmasságát?

Ilyen és hasonló kérdésekre keresünk választ a könyv lapjain. A konkrét válaszokon túlmenően megismertetjük az olvasókat azokkal a genetikai elvekkel, szabályszerűségekkel, amelyek közel visznek egy-egy probléma megoldásához. A hazánkban hiánypótlónak szánt könyv számos kutató műhely együttműködésével született meg. Megírásával igyekszünk képet adni az érdeklődőknek azokról a forradalmi változásokról, amelyek az emberi elme és viselkedés területén mentek végbe a humángenetika elmúlt két évtizedes fejlődése során. Az emberi természet működése iránt érdeklődő olvasók tájékoztatása mellett szeretnénk hozzájárulni a pszichológusok, pszichológushallgatók képzéséhez és általában a humán tudományok bármilyen területén dolgozó szakemberek szemléletformálásához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bereczkei-hoffmann-genek-gondolkodas-szemelyiseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave