Az egyes nyelvek számos eltérést mutatnak abban, hogy milyen mozzanatok játszanak döntő szerepet a nyelvtani információ átvitelében, a fenti 2. és 3. pontban. Az olyan gazdag alaktanú nyelvekben, mint a magyar, a mondatmegértés során kitüntetetett szerep jut az alaktani elemzésnek. Az alaktani elemzésben a főneveknél éppen azért van jelentősége az utolsó szóvégi elemnek – mint a fürdőkádhatás kapcsán láttuk –, mert ez (a rag) adja meg a szó mondatbeli szerepét. Úgy tűnik, hogy a ragok azonosítása a tövek azonosításával szinte egyszerre megy végbe. Nem minden nyelvben azonos a különböző tényezők súlya a szerep-hozzárendelésben. A 4. táblázat azt mutatja, hogy a gyermek- és felnőttkorban mely tényezők játszanak szerepet a megértésben. A ragozó nyelvekben a ragoknak van kiemelt szerepük. A török nyelvben már a hároméveseknél is, mert ott a tárgyrag könnyen észlelhető szóvégi szótag. A táblázat alsó felében látható, hogy a ragozó nyelvekkel szemben a konfigurációs, a nyelvtani viszonyokat sorrendi alapon közvetítő nyelvekben elsősorban a szórendre támaszkodunk a megértés során. Mindez azt is jelenti, hogy egy lépcsőzetesen kialakuló, a nyelv szerkezeti statisztikáira érzékeny rendszerről van itt szó. A megértés során sajátos stratégiákat használunk az egyes szavak nyelvtani szerepének (alany, tárgy, eszköz, hely stb.) eldöntésére. Ez sokkal gyorsabb s egyszerre több tényezőt felhasználó, valószínűségi jellegű folyamat, mint a hagyományos nyelvtani elemzés.