Zsidó N. András, Lábadi Beatrix (szerk.)

Figyelem a gyakorlatban

Hogyan mérhetjük a figyelmi torzításokat?

Mielőtt megkezdenénk a témában megjelent tanulmányok áttekintését, érdemes először összefoglalni, milyen eszközökkel szokás a leggyakrabban mérni a figyelmi torzításokat. Alapvetően két nagy csoportra lehet bontani ezeket aszerint, hogy közvetett (pl. reakcióidő) vagy közvetlen (szemmozgás, EEG) változásokat vizsgálunk (Field & Cox, 2008). Az előbbi csoporthoz tartozik a módosított vagy addikciós Stroop-teszt (1. ábra). Az eredeti verzió tulajdonképpen egy színmegnevezéses feladat, amelyben a betűk színét kell meghatározni, figyelmen kívül hagyva az általuk alkotott szó jelentését (pl. „zöld” szó kék színnel írva; lásd 1. ábra A). Az addikciós figyelmi torzítás mérésekor a semleges ingerek (jelen esetben szavak; 1. ábra B) mellett, például egy következő próbában megjelennek egy adott függőséggel, például a dohányzással kapcsolatos kifejezések (1. ábra C). Figyelmi torzítás detektálható akkor, ha az átlagos reakcióidő hosszabb az addikciókkal kapcsolatos ingereknél, hiszen ebben az esetben az ingerre irányuló automatikus fókusz megnehezítette a szín megnevezését.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 847 8

Pszichológia

A figyelem az életünk meghatározó része, a legapróbb cselekedeteinket is átszövi kora gyermekkortól egészen az időskorig. Mindenki tud példát mondani arra, amikor figyelt, amikor valamire direkt nem figyelt, amikor észrevett valami változást, amit mások nem, amikor elfáradt és nem tudott tovább figyelni, és arra is, amikor felfrissült és újra oda tudott figyelni. Persze ebben nagyok az egyéni különbségek, hiszen arra, hogy mire, mennyire és hogyan figyelünk, hat az, hogy milyen természetűek vagyunk. Az viszont mindenkire igaz, hogy figyelem nélkül sok szórakoztató tevékenységet nem tudnánk gyakorolni. A figyelmi képességünk alapvető, elválaszthatatlan része a kommunikációnak, a digitális eszközhasználatnak, a sportnak és a művészetnek. Ugyanakkor a figyelmi képességeink alapvetőségének akkor kerülünk igazán tudatába, amikor valamelyik „része” hiányzik. A figyelmi deficitek széles körben megjelennek a neuropszichológiától a különböző függőségeken át a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarig. Jelen kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-labadi-figyelem-a-gyakorlatban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero