Zsidó N. András, Lábadi Beatrix (szerk.)

Figyelem a gyakorlatban


Bevezetés

Az információ- és kommunikációtechnológiai eszközök (IKT) használata ma már szinte elengedhetetlen a mindennapjainkban. Míg korábban elsősorban a számítógépet, a televíziót és a videójátékokat soroltuk az IKT-eszközök közé, ma már számolnunk kell az okostelefonok és táblagépek használatával is. Az elmúlt tíz évben ugyanis közel duplájára nőtt az egy vagy több okoseszközzel rendelkező háztartások száma (Common Sense Media, 2020). Magyarországon 2018-ban a 17 és 74 év közöttiek 69 százaléka használta telefonját internetelérésre, míg ez a szám 2011-ben még csak 10 százalék volt. Bár hazánkban is folyamatosan növekszik az interneteléréssel és a saját tulajdonú okostelefonnal rendelkező háztartások száma, jenleg még elmaradás tapasztalható ezen a területen az európai uniós átlaghoz képest. Ez az elmaradás legmarkánsabban a 65–74 év közötti korosztályban figyelhető meg. Míg az idősebb korosztályban az IKT-eszközök használatának csökkenő tendenciája figyelhető meg, addig a fiatalabb korosztályban igen jelentős a felhasználók köre. A 16–24 év közöttiek 97 százaléka internetezik napi rendszerességgel (Központi Statisztikai Hivatal, 2020). Egy amerikai felmérésben (Common Sense Media, 2020) emellett arra is rámutattak, hogy a 2–4 éves gyermekek közel 50 százaléka rendelkezik saját okostelefonnal vagy táblagéppel. Ezeket ráadásul a környezetükben lévő felnőttek segítsége nélkül is képesek gördülékenyen kezelni (Kabali et al., 2015). A nyolc év alattiak leggyakrabban videókat néznek, játszanak, illetve elektronikus mesekönyveket néznek/hallgatnak, míg idősebb korban (8–18 év) az elektronikus könyveket a közösségimédia-platformok használata és a böngészés váltja fel (Common Sense Media, 2020; Common Sense Media, 2019a). A Common Sense Media 2020-as kimutatása – amelynek elkészültéhez több, mint 1400 szülő járult hozzá – rámutatott arra, hogy a két év alatti gyermekek átlagosan közel napi ötven percet töltenek képernyő előtt. Ehhez képest az 5–8 éves korosztályra már megközelítőleg napi három óra médiahasználat jellemző. Ennek egyharmadát az okostelefonokon/táblagépeken végzett tevékenység teszi ki.

Figyelem a gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 847 8

A figyelem az életünk meghatározó része, a legapróbb cselekedeteinket is átszövi kora gyermekkortól egészen az időskorig. Mindenki tud példát mondani arra, amikor figyelt, amikor valamire direkt nem figyelt, amikor észrevett valami változást, amit mások nem, amikor elfáradt és nem tudott tovább figyelni, és arra is, amikor felfrissült és újra oda tudott figyelni. Persze ebben nagyok az egyéni különbségek, hiszen arra, hogy mire, mennyire és hogyan figyelünk, hat az, hogy milyen természetűek vagyunk. Az viszont mindenkire igaz, hogy figyelem nélkül sok szórakoztató tevékenységet nem tudnánk gyakorolni. A figyelmi képességünk alapvető, elválaszthatatlan része a kommunikációnak, a digitális eszközhasználatnak, a sportnak és a művészetnek. Ugyanakkor a figyelmi képességeink alapvetőségének akkor kerülünk igazán tudatába, amikor valamelyik „része” hiányzik. A figyelmi deficitek széles körben megjelennek a neuropszichológiától a különböző függőségeken át a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarig. Jelen kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-labadi-figyelem-a-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave