Mivel erőforrásaink korlátozottak, általában a figyelmet megragadó, kiemelkedő tulajdonsággal rendelkező ingerek irányítják a kognitív folyamatokat. Hogy az egyének milyen ingereket találnak szembetűnőnek, az nem pusztán az inger perceptuális tulajdonságain múlik, hanem a személy egyéni jellemzőin is: például a személy motivációja, személyisége és érzelmi állapota egyaránt befolyásolja, milyen környezeti információkra figyel (Isaacowitz, 2006). Ugyanakkor a figyelem tárgya maga is hatással van az egyén érzelmi és motivációs állapotára. Például azok a személyek, akik napi szinten több pozitív hangulati állapotot élnek át, fokozott figyelmet fordítanak a jutalmazó ingerekre (Tamir & Robinson, 2007), de a pozitív információkra irányuló figyelem önmagában is javíthatja az egyén hangulatát. Ezenfelül a hangulati állapot hatással van a figyelmi fókusz jellemzőire is. Fenske és Eastwood szerint a pozitív hangulati állapot általában kitágítja a figyelem horizontját, és növeli a figyelmi folyamat rugalmasságát – ami azt jelenti, hogy az egyén figyelmi fókusza kiszélesedik, többféle információ befogadására lesz képes, bár a megfigyelés valószínűleg kevésbé lesz részletgazdag (Fenske & Eastwood, 2003). A figyelmi fókusz kitágítása hatással van az érzelmi szabályozási folyamatokra, és támogatja az egyén perspektíváinak és lehetőségeinek szélesebb körű megismerését, ezáltal hozzásegíti az adaptívabb érzelemszabályozási stratégia megtalálásához. A nagyobb figyelmi rugalmasság pedig úgy járul hozzá az egyén érzelemszabályozásához, hogy segíti az elszakadást az irreleváns negatív információktól és a pozitív ingerek felé fordulást.