A munkamemória a végrehajtó funkciók központi „motorja”: a figyelemben, a döntéshozatalban és a viselkedés organizációjában betöltött szerepe közismert (Baddeley, 1992). Humán és állatkísérletek bizonyítják, hogy a munkamemória – főként a téri-vizuális – a prefrontális kéreghez köthető (Carlson et al., 1998), és a dopamin, valamint a noradrenalin modulálja (Ellis & Nathan, 2001). A munkamemória deficitje központi probléma ADHD-ban, ami nem meglepő, hiszen egyre több bizonyíték mutatja, hogy a szindrómában katekolamin-diszregulációról és prefrontális diszfunkcióról van szó (Kofler et al., 2008). ADHD-ban a téri-vizuális munkamemória még akkor is elmaradást mutat, ha kontrollálják a gyakran előforduló komorbid (diszlexia, nyelvi zavarok), szintén munkamemória-deficitet mutató állapotokat (Kempton et al., 1999; Barnett et al., 2001; Nigg et al., 2002). Egy nemrégiben publikált, a verbális munkamemóriát vizsgáló metaanalízis (Ramos, Hamdan & Machado, 2020) egyértelmű bizonyítékot talált arra, hogy a WISC számismétlés vissza próba eredménye szignifikánsan gyengébb ADHD-ban. Ennél is érdekesebb, hogy az életkor a legerősebb faktor, amely a munkamemória-deficitet magyarázza akkor, ha a tipikusan fejlődő populációval hasonlítjuk össze a teljesítményt. Eszerint a munkamemória-deficit fiatalabb életkorban nagyobb mértékben tér el az átlagpopulációtól, mint későbbi életkorokban. Ez azt jelenti, hogy a munkamemória fejlődése lassabb ütemű az ADHD-val diagnosztizált gyermekeknél. Az a tény, hogy ez a különbség az életkor előrehaladtával csökken, arra utal, hogy a munkamemória fejlesztése az ADHD tüneteire is hatással lehet. Erre vonatkozóan biztató eredményeket mutat Kofler és munkatársai rendkívül körültekintően és alaposan felépített vizsgálata (Kofler et al., 2018), amelyben a központi végrehajtó rendszer, azon belül a téri-vizuális és verbális munkamemória fejlesztésére kialakított, célzott számítógépes tréning (Central Executive Training, CET) specifikusan hatott a munkamemória mellett az ADHD hiperaktív tüneteire, jelentősen javítva azokat. A tünetek mérhető javulása a kognitív tréning után az ADHD kezelésében jelenleg „gold standard”-ként alkalmazott, szülőkkel folytatott viselkedési tréningnél is jelentősebb volt.