Zsidó N. András, Lábadi Beatrix (szerk.)

Figyelem a gyakorlatban


A figyelem tárgyának kikövetkeztetése interaktív helyzetben

Bizonyos helyzetekben a viselkedéses jelek – például a tekintet iránya vagy egy önmagában álló gesztus – nem alkalmasak egyértelműen annak megállapítására, hogy egy másik személy mire figyel. Az elmúlt években számos olyan kutatás született, amely arra épít, hogy a gyermekek már igen fiatalon, akár 12 hónapos kortól kezdve megértik, hogy az izgatottság, az érdeklődés általában az új, ismeretlen dolgoknak szól (Akhtar, Carpenter & Tomasello, 1996; Tomasello & Haberl, 2003). Így vizsgálhatóvá válik, hogy a tekintet irányán kívül milyen jelzéseket használnak a gyerekek a partner figyelmi fókuszának azonosítására. Egy tipikus kísérleti helyzetben a gyermek együtt játszik egy felnőttel, és ennek során közösen megnéznek két tárgyat. A játékot követően a felnőtt elhagyja a termet, és távollétében egy másik kísérletvezető bemutat egy harmadik, új tárgyat, amelyet a gyermek kipróbálhat. Az utolsó fázisban az első játszótárs visszatér, izgatottságot és érdeklődést fejez ki, majd egy tárgyat kér a gyermektől, ám ezt úgy teszi, hogy nem egyértelmű, a jelen lévő tárgyak közül melyikre gondol. Melyik tárgyat adja oda a gyermek?

Figyelem a gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 847 8

A figyelem az életünk meghatározó része, a legapróbb cselekedeteinket is átszövi kora gyermekkortól egészen az időskorig. Mindenki tud példát mondani arra, amikor figyelt, amikor valamire direkt nem figyelt, amikor észrevett valami változást, amit mások nem, amikor elfáradt és nem tudott tovább figyelni, és arra is, amikor felfrissült és újra oda tudott figyelni. Persze ebben nagyok az egyéni különbségek, hiszen arra, hogy mire, mennyire és hogyan figyelünk, hat az, hogy milyen természetűek vagyunk. Az viszont mindenkire igaz, hogy figyelem nélkül sok szórakoztató tevékenységet nem tudnánk gyakorolni. A figyelmi képességünk alapvető, elválaszthatatlan része a kommunikációnak, a digitális eszközhasználatnak, a sportnak és a művészetnek. Ugyanakkor a figyelmi képességeink alapvetőségének akkor kerülünk igazán tudatába, amikor valamelyik „része” hiányzik. A figyelmi deficitek széles körben megjelennek a neuropszichológiától a különböző függőségeken át a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarig. Jelen kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-labadi-figyelem-a-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave