Zsidó N. András, Lábadi Beatrix (szerk.)

Figyelem a gyakorlatban

Bevezetés

A környezetünkben bekövetkező változások sokszor nagy jelentőséggel bírnak a túlélés, általánosabban az alkalmazkodás szempontjából. Ha elfogadjuk Brunswik funkcionális felfogását az észlelésről (Brunswik, 1956), akkor az élőlények érzékelő/észlelő rendszere az alkalmazkodás céljait szolgálja. Nem véletlen tehát, hogy az állatok és az ember érzékelő/észlelő rendszere igen érzékeny a bemenő jel („inger”) változásaira. Mindennapi tapasztalatunk, hogy az ingerváltozások gyakran magukra vonják a figyelmünket. Vagyis – legalábbis a figyelem naiv felfogása alapján – az ingerváltozások olyan események, amelyekkel sok esetben alaposabban foglalkozunk. Az információfeldolgozási paradigma szemlélete szerint tárgyalva az ingerváltozás jelentőségét az élőlény számára megállapíthatjuk, hogy az sok esetben új információt hordoz a környezetről. Ezért érdemes alaposabban foglalkozni vele. A környezet és az észlelő viszonylatában az új információ fogalmát azonban pontosabban kell meghatározni. Új információ az, amit korábban nem tudtunk. Egy lehetőség az előzetes „tudás” viszonylag általános megragadására, ha új információnak tekintjük azt az eseményt, amelyet nem tudunk pontosan bejósolni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 847 8

Pszichológia

A figyelem az életünk meghatározó része, a legapróbb cselekedeteinket is átszövi kora gyermekkortól egészen az időskorig. Mindenki tud példát mondani arra, amikor figyelt, amikor valamire direkt nem figyelt, amikor észrevett valami változást, amit mások nem, amikor elfáradt és nem tudott tovább figyelni, és arra is, amikor felfrissült és újra oda tudott figyelni. Persze ebben nagyok az egyéni különbségek, hiszen arra, hogy mire, mennyire és hogyan figyelünk, hat az, hogy milyen természetűek vagyunk. Az viszont mindenkire igaz, hogy figyelem nélkül sok szórakoztató tevékenységet nem tudnánk gyakorolni. A figyelmi képességünk alapvető, elválaszthatatlan része a kommunikációnak, a digitális eszközhasználatnak, a sportnak és a művészetnek. Ugyanakkor a figyelmi képességeink alapvetőségének akkor kerülünk igazán tudatába, amikor valamelyik „része” hiányzik. A figyelmi deficitek széles körben megjelennek a neuropszichológiától a különböző függőségeken át a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarig. Jelen kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-labadi-figyelem-a-gyakorlatban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero