Zsidó N. András, Lábadi Beatrix (szerk.)

Figyelem a gyakorlatban


Figyelmi rugalmasság

Az információfeldolgozás (pl. szelektív feldolgozás) hatékonyságának fenntartása változó környezeti ingerkörülmények közepette is szükségessé teszi a feldolgozó folyamatok átszervezését, beleértve a célok megváltoztatását, a prioritások átrendezését, a válaszsablonok korrekcióját stb., röviden a feldolgozó (szabályozó-figyelmi) rendszer rugalmasságát. Az úgynevezett feladatváltási paradigma (task switching) a feldolgozási folyamatok rugalmas irányításának, szabályozásának, általában véve a figyelmi kontroll tanulmányozásának egyik legelterjedtebb vizsgáló eljárása a kognitív kontroll, a végrehajtói figyelem és a munkamemória átfedő problémaköreiben. Az eljárás egyfajta modellként jeleníti meg a mindennapi élethelyzetek összetett, kihívást jelentő, kivitelezés szempontjából megterhelő viselkedéses szituációit. A modellezett viselkedéses helyzetek meghatározó jellemzője, hogy többféle, egymással gyakran összeegyeztethetetlen, egyidejűleg nem érvényesíthető viselkedéses követelményeket támasztanak, amelyek szabályozást, irányítást és kontrollt tesznek szükségessé. A feladatváltási paradigma mint az összetett élethelyzetek modellje olyan precízen kialakított vizsgálati szituációt jelent, amelyben a cselekvő személy a változó körülményekhez idomulva, a célok és lehetőségek sajátos egyensúlyára törekedve, rugalmasan alkalmazkodik. Ennek a rugalmas alkalmazkodásnak a lényege a feladathelyzet alapvető követelményeiből adódóan a váltakozó/váltott feladatvégzés. A feladatok végrehajtása a kognitív rendszer sajátos konfigurációján alapul, amit mentális feladatbeállítódásnak vagy feladatsémának hívnak (task set). A feladatbeállítódás a mentális folyamatok és mentális reprezentációk célirányos, feladatkövetelmények által meghatározott beállítását, összerendezettségét jelenti, és magában foglalja mindazon információk reprezentációit, amelyek a feladatok végrehajtásához nélkülözhetetlenek: a feladatreleváns ingerreprezentációkat, a válaszreprezentációkat és az inger–válasz szabályok reprezentációit. A feladatváltás így a feladatokhoz kapcsolódó mentális beállítódásoknak a változó helyzethez illeszkedő újradefiniálását, újrabeállítását, illetve a konkurens feladatbeállítódások közötti váltást jelenti (task set switching).

Figyelem a gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2022

ISBN: 978 963 454 847 8

A figyelem az életünk meghatározó része, a legapróbb cselekedeteinket is átszövi kora gyermekkortól egészen az időskorig. Mindenki tud példát mondani arra, amikor figyelt, amikor valamire direkt nem figyelt, amikor észrevett valami változást, amit mások nem, amikor elfáradt és nem tudott tovább figyelni, és arra is, amikor felfrissült és újra oda tudott figyelni. Persze ebben nagyok az egyéni különbségek, hiszen arra, hogy mire, mennyire és hogyan figyelünk, hat az, hogy milyen természetűek vagyunk. Az viszont mindenkire igaz, hogy figyelem nélkül sok szórakoztató tevékenységet nem tudnánk gyakorolni. A figyelmi képességünk alapvető, elválaszthatatlan része a kommunikációnak, a digitális eszközhasználatnak, a sportnak és a művészetnek. Ugyanakkor a figyelmi képességeink alapvetőségének akkor kerülünk igazán tudatába, amikor valamelyik „része” hiányzik. A figyelmi deficitek széles körben megjelennek a neuropszichológiától a különböző függőségeken át a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarig. Jelen kötet célja közérthetően bemutatni a figyelem (kognitív) pszichológiájának sokszínűségét és egyes aspektusainak gyakorlati relevanciáját olyan alkalmazott szemlélettel, amely érthető az érdeklődő laikusoknak és hasznára lehet számos diszciplínában tanuló (jövőbeli) szakembernek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zsido-labadi-figyelem-a-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave