Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Érzelemerősség (AR)

A z-normalizált, tehát 0 pontos átlagra centrált érzelemerősségi pontszámok terjedelme −2,80 és +1,90 pont közé esett. Az érzelemerősségre a regiszter, a baba kora és ezek interakciója egyaránt erős szignifikáns hatással volt (p < 0,001). Felnőttekhez intézett beszédben az átlagos AR-pontszám −0,34, dajkanyelvben 0,32 volt. Ez a viszonylag kicsi, 0,66 pontnyi, tehát a nyers pontszámokban számolva 1 pontnál kisebb regiszterek közötti különbség első látásra meglepőnek tűnhet. Ám fontos szem előtt tartani, hogy a mesében elhangzó célmondatok a kontextusból adódóan viszonylag magas érzelmi töltetet hordoztak a célszemélytől függetlenül is, ezért meglepő lenne, ha a skála szenvtelenként rögzített alsó pontja felé eső negatív értékek gyakoriak lennének. Az értelmezést segíti a 2. ábrán látható oszlopdiagram, ami a címkézők nyers pontszámainak megoszlását mutatja, vagyis az általuk az egyes megnyilatkozásokra adott AR-pontszámokat. Ezek természetszerűleg nagyobb terjedelmet mutatnak, mint a statisztikai elemzéshez használt normalizált értékek.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave