Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Bevezetés

A tanulmány középpontjában az alveolopalatális /ɕ/ szibilánst követő vokalikus [ja] szakasz produkciója áll magyar anyanyelvűek ejtésében. Az idegennyelv-elsajátítás a legtöbb esetben az anyanyelvi mintázat transzferén, azaz az anyanyelvi mintázatnak való megfeleltetésen alapul (vö. Major 2001; Odlin 1989), ilyen szempontból a magyar anyanyelvű kínaiul tanulók ejtésében az általunk vizsgált /ɕa/ [ɕja] hangsor mind a szibiláns, mind a vokalikus szakasz képzését illetően figyelmet érdemel. A /ɕa/ [ɕja] hangsor megvalósulásának első eleme egy alveolopalatális [ɕ] szibiláns, amely egy, a magyar mássalhangzók rendszerében nem létező obstruens. Emellett a /ɕ/ palatalizált mássalhangzó is, amely másodlagos képzési gesztus szintén nem jelenik meg a magyar mássalhangzókban. A palatalizált ejtésből fakadóan a [ɕ]-t követő vokalikus szakasz elején, a [ɕ] és a követő /a/ magánhangzó között egy [j]-szerű átmenet jelenik meg, aminek következtében a /ɕ/ és /a/ fonémákat tartalmazó szekvencia fonetikailag [ɕja]-ként valósul meg annak ellenére, hogy a fonémasorozatnak nem része a palatális approximáns /j/. Eközben pedig a kínai ortografikus pinyin átirat (xia) azt sejteti, hogy a hangsorban (akár a fonémák szintjén is) három elem van jelen. Ezen a ponton fontos leszögezni, hogy a kínai palatalizált ejtésű alveolopalatális szibiláns elkülönítendő (és elkülöníthető) a „jésített” szibilánsoktól, például a lengyel [ʃj]-től, illetve a koartikulációból fakadó palatalizációtól, ami a /s/ hangot jellemzi [j] környezetben például az angol miss you [mɪsjuː] vagy a magyar szjósló [ʋeːsjoːʃloː] hangsorokban (Juhász–Deme 2022). Żygis és Hamann (2003, 5), illetve Li (2008, 42) vizsgálatai azt mutatták, hogy az alveolopalatális

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave