5.2. Gépi beszédfelismerési eredmények a BEA-Base adathalmazokon
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Mády Katalin–Markó Alexandra (szerk.) (2023): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548645 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__197/#m1003anyt34_195_p1 (2026. 05. 20.)
Chicago
Mády Katalin, Markó Alexandra, szerk. 2023. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645 (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__197/#m1003anyt34_195_p1)
APA
Mády K., Markó A. (szerk.) (2023). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548645. (Letöltve: 2026. 05. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1003anyt34__197/#m1003anyt34_195_p1)
Az adatok gondos strukturálása lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mennyivel nehezebb a spontán beszéd gépi leiratozása, mint a kötötté. Tudomásunk szerint magyar nyelven ez irányú vizsgálatokra nem készült más, a BEA-hoz fogható adatbázis vagy kísérlet. Angol nyelv esetén a ma gyakran alkalmazott spontán beszélgetést tartalmazó adatbázisok, mint a SwitchBoard (Godfrey–Holliman 1993), Call-Home (Canavan et al. 1997) telefonos környezetben készültek, ahol nemcsak a csökkent sávszélesség, de a háttérzajok miatt is lehetetlenné válik az olvasott, kis háttérzaj mellett felvett pl. LibriSpeech (Panayotov et al. 2015) eredményekkel történő összevetés. A pontos kontrasztív (spontán vs. kötött) vizsgálatokhoz ezen felül az is szükséges, hogy azonos beszélőkkel, azonos körülmények között történjen az összehasonlítás, ami jelen esetben adott. Ezzel kapcsolatban tudomásunk szerint csak korai – angol nyelvű – kísérletek történtek, pl. Butzberger et al. (1992), melyekben a ma rendelkezésre álló technológiákhoz képest lényegesen korlátozottabb módszerekre kényszerültek szorítkozni, így a következtetések is csak korlátozottan lehetnek ma érvényesek.