Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Eredmények

A magánhangzók időtartama (várható módon, hiszen a nyíltabb magánhangzók tendenciaszerűen hosszabbak a zártabbaknál, vö. pl. Maddieson 1997) eltért a minőségük függvényében (F (3, 915) = 310, p < 0,001). Az időtartam különbséget mutatott a magánhangzók pozíciójától függően is (F (3, 915) = 104, p < 0,001), illetve a kevert modell nem mutatott szignifikáns interakciós hatást. Az /i/ esetében az első három szótagban az időtartamok (átlag és szórás) 72,0±29,5 ms és 73,5±30,6 ms között alakultak, a negyedik szótagban az /i/ 107,2±26,6 ms átlagidőtartammal realizálódott, ami több mint 30%-os többletet jelent az első három szótagi vokálisokhoz képest. Az /u/ esetében 71,3±27,1 ms és 74,8±27,6 ms között voltak az átlagok és szórások az első három szótagban, míg a negyedik szótagi magánhangzó átlagosan 100,9±23,1 ms-nyi időtartamban valósult meg, azaz legalább 26% volt az eltérés. Az /ɒ/ nyíltabb magánhangzó lévén valamivel hosszabb időtartamokban realizálódott, de a mintázat hasonló volt a felső nyelvállásúakéhoz. Itt az első három szótagban 77,5±29,5 ms és 81,7±31,4 ms közötti időtartamátlagokat mértünk, a negyedikben 106,4±29,3 ms-osat, azaz mintegy 23%-os nyúlást. Az /aː/ némiképp eltérő mintázatot mutatott. Egyrészt fonológiailag hosszú magánhangzóról lévén szó, az időtartamok jelentősen hosszabbaknak adódtak, másrészt viszont egyedül itt tapasztaltunk az első szótagban és a harmadik szótagban is viszonylagos nyúlást a legrövidebb második szótagi magánhangzóhoz képest. A minimumérték 119,2±40,1 ms volt, az első szótagban 127,6±40,4 ms-ot, a harmadikban 126,8±41,1 ms-ot mértünk, míg az utolsóban 143,7±34,5 ms-ot (2. ábra).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave