Mády Katalin, Markó Alexandra (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Fonetikai tanulmányok


Egységes vagy kettős artikuláció

A vizsgált célmássalhangzók 97,74%-a egységes ejtésű felpattanó zárhangként realizálódott. A hosszú explozívák szokásostól eltérő ejtése a teljes anyag 2,26%-át érintette: az explozívák réses képzésmóddal 1 esetben (0,17%), kettős artikulációval 12 esetben realizálódtak (2,08%). A 2. ábrán jól látható, hogy a hat tag szószerkezetben konkatenációval keletkező álgemináta valójában két egymást követő szingleton /t/ ejtésében valósult meg, két zárszakasszal és két felpattanással rendelkezik (az első esetben réses képzésmódot is mutat). A kettős artikulációval megvalósult hangok mindegyike a szóhatáron keletkezett álgemináták körében fordult elő. Átlagos teljes időtartamuk a teljes anyagban 258 ms (átlagos eltérés: 44 ms) volt, és 202–369 ms között szóródott, ami – mint látni fogjuk – kiugró (extrém) értéket jelentett a gemináták között. Így ezeket az eseteket nem számítottuk be a statisztikai elemzésbe.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 864 5

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat 59 éves történetében először jelenik meg benne fonetikai témájú tanulmányválogatás. A 34. kötet szerkesztésének fő vezérelve az volt, hogy a magyar nyelv hangzását elemző fonetikai kutatások palettájának a lehető legtöbb színárnyalatát szemléltesse a nyelvészeti elméleteket tesztelő empirikus vizsgálatoktól az agyi ingerek vizsgálatán át a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő kutatásokig, mint például a klinikai fonetika vagy a beszédtechnológia. Az itt közölt tanulmányok a 2020-as évek elejének pillanatfelvételei magyarországi és külföldi kutatóműhelyekből, ezek mindegyike egy vagy több kísérlet eredményeiről számol be. Szerepelnek a beszéd produkcióját (szegmentális és szupraszegmentális szerkezetét) artikulációs és akusztikai módszertannal együttesen vizsgáló kísérletek, illetve akusztikai elemzések is. A beszédészleléssel foglalkozó cikkek közös vonása, hogy a beszédhangoknál nagyobb nyelvi egységek percepcióját vizsgálják. Végül a kötetben olyan tanulmányok is helyet kaptak, amelyek valamilyen speciális nézőponttal ötvözik a fonetikai megközelítést, a beszédpatológiától a dialektometriáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave